A politikus, amikor a parlamenti képviselők és az alkotmánybíróság tagjai előtt letette a hivatali esküt, kijelentette: „Büszkék lehetünk arra, hogy a megpróbáltatások ellenére sikerült a történelem jó oldalán állnunk, és megvédeni a demokráciát a külső fenyegetésekkel szemben”. „Minden nyomás ellenére Moldova egy világos irányra szavazott, egy fejlett országra, egy nagyobb biztonságot és jólétet hozó európai országra” − tette hozzá az 52 esztendős Maia Sandu.
Maia Sandu a szavazatok 55,33 százalékával győzött a november elején tartott elnökválasztás második fordulójában az oroszbarát szocialisták által támogatott ellenfele, Alexandr Stoianoglo 44,67 százalékával szemben az EU- és NATO-tag Románia, valamint a háború sújtotta Ukrajna között fekvő államban. Ő az első nő, aki 2020 óta a legmagasabb tisztséget betölti Moldovában.
A politikus határozottan Brüsszel felé fordította 2,6 millió lakosú országát, amely Európa egyik legszegényebb állama, és amely júniusban hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. „Négy évvel ezelőtt jó időket ígértünk. Őszinte ígéret volt, de az idők nehéznek bizonyultak” – emlékezett vissza a Világbank egykori közgazdásza.
„A világjárvány után jött az infláció, az energiaválság, a gázzal kapcsolatos zsarolás, most pedig a sötétséggel kapcsolatos zsarolás” – folytatta, miközben a szükségállapotban lévő Moldova jelentős áramkimaradásokra és kemény télre készül.
Az ország áramellátásának 70 százaléka a Dnyeszteren túli Cuciurgan hőerőműtől függ, amelyet Ukrajnán keresztül orosz gázzal látnak el. Kijev azonban bejelentette, hogy nem kívánja megújítani a december végén lejáró tranzitszerződést, amely lehetővé teszi az orosz gáz Európába szállítását.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.