BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Orbán Viktor: az elmúlt három év nyomasztó volt, de ennek most vége

Az, hogy ennek most vége lehet, az olyan, mint amikor a víz alól fel tudsz jönni, és hosszú idő után levegőhöz jutsz. Ez egy nagyszerű érzés szerintem, és ettől valóban csak karnyújtásnyira vagyunk – mondta Orbán Viktor. „Brüsszelt el kell foglalni, többséget kell szereznünk és át kell alakítanunk. Ez a Patrióták célja” – fogalmazott.

„Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az M1 aktuális csatornának vasárnap a Karmelita kolostorban adott évértékelő interjújában. Hozzátette, hogy az elmúlt három év nyomasztó volt, „a szomszédodban olyan háború zajlik, amelyben naponta meghalnak több százan, időnként több ezren, és egy ország a szemed láttára kiürül, szétbombázzák, elveszíti erőforrásai tekintélyes részét”. A háború hatása alól „sem tudod magad kivonni”, mert közben egekbe mennek az árak, tönkremegy az energiapiac.

 

„Ebben éltünk három évig, és (…) hogy ennek vége lehet, az olyan, mint amikor a víz alól fel tudsz jönni, és hosszú idő után levegőhöz jutsz” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzáfűzve: ettől valóban csak karnyújtásnyira vagyunk.

A két békemisszió szükségességére vonatkozó kérdésre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, egyrészt egy keresztény országnak segítenie kell a bajbajutottakon, másrészt kaptak hozzá eszközöket is, hiszen Magyarország töltötte be az Európai Unió soros elnökségét. A békemissziók sikerességére vonatkozó kérdésre válaszolva pedig úgy fogalmazott: „Az egész helyzettől inkább sírhatnékja van az embernek; nehéz itt eredményekről beszélni.” Ugyanakkor a magyar elnökség kezdetén elfogadhatatlan volt a békéről beszélni Európában, de vállalták a kockázatot, és fél év eredményeképpen eljutottunk oda, hogy „ma mindenki a békéről beszél” – jelentette ki a miniszterelnök. Ami korábban tiltott téma és politikai célkitűzés volt, arról ma végre értelmesen lehet beszélni. Ennyit elértünk, de ettől még nincs vége a háborúnak – tette hozzá.

Hangsúlyozta, hogy január 20-án, az új amerikai elnök hivatalba lépésével „új világ kezdődik”, de addig is a reális célokat érdemes szem előtt tartani, és javasolt is egy karácsonyi tűzszünetet. „Az orosz elnököt, azt hiszem, sikerült is rávennem arra, hogy ezt komolyan fontolja meg, az ukránok, valamilyen rejtélyes okból nem hajlandóak” – közölte, megjegyezve, hogy még nincs itt a karácsony, így ne adjuk fel.

Orbán Viktor beszélt arról, hogy van egy új realitás a frontvonalon: az oroszok törnek előre, és a háborút az Európai Unió elvesztette. Ha az európaiak beleugranak a konfliktusba, „saját háborúnak minősítik”, akkor még nagyobb vereség vár ránk. Az az érdekünk, hogy ez kicsi konfliktus legyen – jegyezte meg.

Második realitásként beszélt arról, hogy Amerikában „a civilizációs küzdelemre, a Nyugat lelkéért és jövőjéért zajló küzdelemre felkészült elszánt szereplő lépett sorompóba a Patrióták oldalán, az élet oldalán”. Ez teljesen meg fogja változtatni a nyugati világot – mondta Orbán Viktor, megjegyezve: ő már gondolatban ebben a realitásban él, a kormány ebben a realitásban van, a költségvetés e szerint a realitás szerint készült el. A brüsszeliek meg a régiben vannak még, ez totális tévedés – fűzte hozzá.

Az ukrajnai háború kapcsán a kormányfő szólt arról is, hogy 2022 áprilisában a felek néhány órányira voltak a megállapodástól, amelyet a Nyugat közbeavatkozása tett lehetetlenné. Tehát volt lehetőség arra, hogy tűzszünet és tartósnak ígérkező béke legyen, „nem volt megoldhatatlan a feladat, csak elrontották” – mondta Orbán Viktor.

Amerika és az Európai Unió kapcsolatáról szólva kiemelte, hogy nincs szükség semmilyen közvetítésre; lesznek komoly, nagy viták. Ezekben a vitákban kell nekünk, magyaroknak részt venni úgy, hogy először is mi jól járjunk – mondta Orbán Viktor hangsúlyozva: a legfontosabb az, hogy a viták olyan megegyezéssel záruljanak, ami elfogadható Amerikának és Európának is.

A miniszterelnök az Európai Bizottság és Magyarország kapcsolatáról szólva elmondta, hogy vannak olyan ügyek, amelyekben teljes összhangban vannak a brüsszeliekkel, de vannak ügyek, amelyekben összebékíthetetlenül különböző állásponton vannak. Ez utóbbiakra példaként említette, hogy a kormány nem engedi, hogy „Magdeburgot csináljanak Magyarországból” azzal, hogy ránk erőltetik a szabályaikat, és be kellene engedni a migránsokat. Ugyanilyen kibékíthetetlen ellentét van genderügyben is.

Orbán Viktor azt mondta: mi vagyunk Brüsszel ellenzéke, és mi azt gondoljuk, ha Brüsszelt nem tudjuk megváltoztatni úgy, hogy átvesszük a többséget, és nem alakítjuk át őket olyan képre, ami jó a nemzetállamoknak, akkor mindannyian szenvedni fogunk. „Brüsszelt el kell foglalni, többséget kell szereznünk, és át kell alakítanunk. Ez a Patrióták célja.

A parlament által elfogadott ambiciózus jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott: a magyar gazdaság kibekkelte a háború három esztendejét, és nem vesztette el az újrakezdés sikerének esélyét, „nem játszottuk el a jövőnket az elmúlt három évben”. Magyarországon továbbra is mindenki dolgozhat, aki akar, a 13. havi nyugdíjat a magasabb költségvetési hiány ellenére is sikerült megvédeni, az elmúlt három évben egy kivételével mindig nőttek a bérek, a családvédelemből, a gyermekek után járó, 2010 óta létező adókedvezményből semmit sem kellett feladni, a rezsicsökkentéssel Európában ma a legkevesebbet a magyarok fizetik a villanyért és a gázért, így mindenki, aki ma felkapcsolja a villanyt vagy bekapcsolja a gázt, egy kormányzati védelmi program részese – sorolta a kormányfő. Hangsúlyozta, hogy a magyaroknak 2010 óta számos ügyben sikerült meggyőzniük egymást, hogy „képesek vagyunk olyasmire, amire korábban nem”, többek között ennek is köszönhető, hogy száz emberből ma már nem 53-an, hanem több mint nyolcvanan dolgoznak, illetve autópályákkal, gyorsforgalmi utakkal van összekötve az ország. 

Azt mondta: ma a magyar gazdaság olyan állapotban van, hogy abban a pillanatban, amikor beköszönt a béke, repülőrajtot tud venni. A kormányfő a munkáshitelt, a Demján Sándor-programot és a családi adókedvezmény mértékének megduplázását külön is említette. A gazdasági semlegesség kapcsán túlzásnak nevezte, hogy az megoldaná adott esetben a német gazdaság nehézségei által okozott gondokat, de biztos abban, hogy „a bajból faragni tudunk”. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a magyar gazdaság korábban túlságosan egyoldalúan a nyugati piacra volt rákötve. „Ha látjuk, hogy Európában baj van, arra az a válasz, hogy minden más irányba fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat” – hangsúlyozta, hozzátéve: nagy reményeket fűz az amerikai kapcsolatokhoz, de az is nagyon fontos, hogy ne adjuk fel az oroszokkal való kapcsolatokat sem. 

A magyar cégeknek a kormányfő azt tanácsolta, hogy azokon a területeken, amelyeken a szankciók nem tiltják, menjenek, és vegyenek részt az orosz gazdaságban, illetve a kínaiakkal meglévő politikai kapcsolatok gazdasági kapcsolatokra átfordítását szorgalmazta. Minél nagyobb a baj Európában, annál inkább kell előrenyomulni más piacokon, és ennek a politikai előfeltételei már adottak – mondta. A gazdasági semlegességben az a legfontosabb, hogy ne törődjünk bele abba, hogy a nyugati piacok gyengülésével mi is gyengülünk, hanem legyen válaszunk erre a helyzetre, és a többi irányba pótoljuk azt, amit elvesztettünk az európai irányban – hangsúlyozta a kormányfő, hozzátéve, hogy ez nem lesz egyszerű, és nem fog egyik napról a másikra működni. 

A Bruttó legújabb adásában pedig a Századvég elemzőit kérdeztük arról, hogy mi várható jövőre a magyar gazdaságban.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.