késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az ukrán hadseregben csúcsokat dönt a dezertálások száma
Az ukrajnai háború harmadik évébe lépve kritikus szakaszba érkezett: az ukrán hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd, rekordot dönt a dezertálások száma, írta meg a Magyar Nemzet. Az ukrán ügyészség adatai szerint az orosz invázió 2022-es kezdete óta több mint 100 ezer katonát vádoltak meg dezertálással, ebből csak idén 60 ezren hagyták el posztjukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban őszintén beismerést tett egy interjúban amikor a háborúról beszélt.
Hadseregünknek nincs meg hozzá az ereje
– jelentette ki Zelenszkij a Moszkva által megszállt területek visszafoglalásáról.
A Euronews azt írta, hogy az elmúlt időszakban több tízezer katona dezertált az ukrán hadseregből.
A jelenség egyre nagyobb kihívást jelent Ukrajna hadseregének, amely már így is kétségbeesetten küzd a szükséges emberi erőforrás hiányával.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a közelmúltban kijelentette, hogy véget vet a kényszersorozásnak, a végletekig elkínzott ukrán katonák közül azonban egyre többen a dezertálást választják.
2022-ben hatezer esetet, 2023-ban tizenhatezer esetet, 2024 első két hónapjában pedig 4690 esetet regisztráltak.
Ukrán hadsereg: a hosszú harc felőrli az idegeket
Idén január és október között 60 ezer eljárást indítottak katonák ellen pozíciójuk elhagyása miatt, majdnem kétszer annyit, mint amennyit 2022-ben és 2023-ban együttesen. Ők akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak, írja a Financial Times.
Az ukrán fegyveres erők létszáma
- körülbelül egymillió fő,
- közülük csak mintegy 350 ezren vesznek részt aktív szolgálatban.
A harcokban kiégett katonák dezertálnak leginkább – mondta az ukrán vezérkar egyik tisztviselője. A helyzet javítása érdekében az ukrán parlament novemberben enyhített a korábbi szabályozáson, lehetővé téve a vádak ejtését azon első elkövetőknél, akik később visszatérnek egységeikhez.
A behívási korhatár csökkentése véráldozatot hozna, eredményt nem
A humán létszám javítása érdekében az Egyesült Államok arra ösztönözné Ukrajnát, hogy csökkentse a behívási korhatárt, ezáltal már 18 éves fiatalok is behívhatók lennének, de katonai elemzők szerint ez nem oldaná meg a problémákat.
Volodimir Zelenszkij legutóbbi megszólalásai arra mutatnak, hogy nyitott egy tűzszünetre, amely alapján Moszkva területeket tarthatna meg, ennek feltétele azonban, hogy Ukrajna többi részének biztonságát a NATO garantálná.
Ukrajna szempontjából a legfontosabb, hogy olyan békét kössenek ami hosszútávú és nem csak egyfajta időhúzás, és ehhez nemzetközi garanciák kellenek, mondta el Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Magyar Nemzetnek.
Trump győzelme kényszerítette ki a változást Kijevben
A szakértő szerint Zelenszkij megváltozott véleményét a januárban felálló új amerikai adminisztráció okozhatja.
Kijev jogosan számíthat arra, hogy a nyugati partnerei megpróbálják tárgyalóasztal mellé kényszeríteni.
Bendarzsevszkij Anton szerint mindkét fél számára egyre sürgetőbbé válik a háború lezárása, mivel a katonai konfliktus gazdasági és társadalmi terhei egyre nőnek. Ukrajna NATO-csatlakozása azonban a közeljövőben nem reális, és Moszkva sem mutat hajlandóságot a jelenlegi területi helyzet megváltoztatására.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.