Az ukrán hadseregben csúcsokat dönt a dezertálások száma
Az ukrajnai háború harmadik évébe lépve kritikus szakaszba érkezett: az ukrán hadsereg súlyos emberhiánnyal küzd, rekordot dönt a dezertálások száma, írta meg a Magyar Nemzet. Az ukrán ügyészség adatai szerint az orosz invázió 2022-es kezdete óta több mint 100 ezer katonát vádoltak meg dezertálással, ebből csak idén 60 ezren hagyták el posztjukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közelmúltban őszintén beismerést tett egy interjúban amikor a háborúról beszélt.
Hadseregünknek nincs meg hozzá az ereje
– jelentette ki Zelenszkij a Moszkva által megszállt területek visszafoglalásáról.
A Euronews azt írta, hogy az elmúlt időszakban több tízezer katona dezertált az ukrán hadseregből.
A jelenség egyre nagyobb kihívást jelent Ukrajna hadseregének, amely már így is kétségbeesetten küzd a szükséges emberi erőforrás hiányával.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter a közelmúltban kijelentette, hogy véget vet a kényszersorozásnak, a végletekig elkínzott ukrán katonák közül azonban egyre többen a dezertálást választják.
2022-ben hatezer esetet, 2023-ban tizenhatezer esetet, 2024 első két hónapjában pedig 4690 esetet regisztráltak.
Ukrán hadsereg: a hosszú harc felőrli az idegeket
Idén január és október között 60 ezer eljárást indítottak katonák ellen pozíciójuk elhagyása miatt, majdnem kétszer annyit, mint amennyit 2022-ben és 2023-ban együttesen. Ők akár 12 év börtönbüntetésre is számíthatnak, írja a Financial Times.
Az ukrán fegyveres erők létszáma
- körülbelül egymillió fő,
- közülük csak mintegy 350 ezren vesznek részt aktív szolgálatban.
A harcokban kiégett katonák dezertálnak leginkább – mondta az ukrán vezérkar egyik tisztviselője. A helyzet javítása érdekében az ukrán parlament novemberben enyhített a korábbi szabályozáson, lehetővé téve a vádak ejtését azon első elkövetőknél, akik később visszatérnek egységeikhez.
A behívási korhatár csökkentése véráldozatot hozna, eredményt nem
A humán létszám javítása érdekében az Egyesült Államok arra ösztönözné Ukrajnát, hogy csökkentse a behívási korhatárt, ezáltal már 18 éves fiatalok is behívhatók lennének, de katonai elemzők szerint ez nem oldaná meg a problémákat.
Volodimir Zelenszkij legutóbbi megszólalásai arra mutatnak, hogy nyitott egy tűzszünetre, amely alapján Moszkva területeket tarthatna meg, ennek feltétele azonban, hogy Ukrajna többi részének biztonságát a NATO garantálná.
Ukrajna szempontjából a legfontosabb, hogy olyan békét kössenek ami hosszútávú és nem csak egyfajta időhúzás, és ehhez nemzetközi garanciák kellenek, mondta el Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a Magyar Nemzetnek.
Trump győzelme kényszerítette ki a változást Kijevben
A szakértő szerint Zelenszkij megváltozott véleményét a januárban felálló új amerikai adminisztráció okozhatja.
Kijev jogosan számíthat arra, hogy a nyugati partnerei megpróbálják tárgyalóasztal mellé kényszeríteni.
Bendarzsevszkij Anton szerint mindkét fél számára egyre sürgetőbbé válik a háború lezárása, mivel a katonai konfliktus gazdasági és társadalmi terhei egyre nőnek. Ukrajna NATO-csatlakozása azonban a közeljövőben nem reális, és Moszkva sem mutat hajlandóságot a jelenlegi területi helyzet megváltoztatására.
