Béke a Kaukázusban: Örményország és Azerbajdzsán is kész aláírni a megállapodást

Örményország és Azerbajdzsán megállapodott csütörtökön a kettejük között kötendő békeszerződés szövegéről, amellyel lezárulhat a hegyi-karabahi terület hovatartozása miatt több mint három évtizede húzódó, több háborúba torkolló konfliktus a két kaukázusi ország között – közölte egybehangzóan a bakui és a jereváni külügyminisztérium.

„A szöveggel kapcsolatos munka befejeződött” – jelentette be a sajtónak Jeyhun Bayramov azerbajdzsáni külügyminiszter. Közölte, hogy „Örményország elfogadta Azerbajdzsán javaslatait a még lezáratlan kérdésekben”.

Örményország szintén megerősítette, hogy megegyeztek a békeszerződés szövegéről.

– közölte a külügyminisztérium, hozzátéve, hogy Örményország kész konzultációt kezdeni Azerbajdzsánnal az aláírás időpontjáról és helyéről.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök kijelentette, hogy a békemegállapodás aláírása után nem telepítenek külföldi katonai erőket a közös határra.

Az orosz békefenntartók tavaly májusban fejezték be a kivonulást Hegyi-Karabahból, de még mindig vannak orosz katonák Örményországban, az Azerbajdzsánnal közös határ mentén. Az Európai Uniónak megfigyelő missziója van Örményországban, és ennek a megbízatását 2027 februárjáig meghosszabbította.

Évtizedek óta tartó háborút zárhat le az örmény–azeri békemegállapodás

Nikol Pasinján és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök 2022 áprilisában egy európai uniós közvetítéssel tartott brüsszeli találkozón állapodott meg abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békeszerződésről, és kétoldalú bizottságot hoznak létre a közös határ kijelölésére.

Baku 2023 szeptemberében egy villámhadjáratban visszafoglalta a többségében örmények lakta, nemzetközi jogilag hozzá tartozó, de tőle több évtizede egyoldalúan elszakadt hegyi-karabahi területet, ezután az ott élő több mint 100 ezer örmény túlnyomó része az anyaországba menekült. Azóta Jereván és Baku egyaránt többször kifejezte készségét arra, hogy békeszerződéssel zárják le a konfliktust.

Az örmény–azerbajdzsáni határ csaknem ezer kilométernyi szakasza a hegyi-karabahi enklávé hovatartozása körül kirobbant fegyveres konfliktus miatt a Szovjetunió bukása óta máig nincs hivatalosan kijelölve.