Magyarország fontos katonai megállapodást kötött a nagy ázsiai országgal, a románok magyar földön akarnak élni – heti összefoglaló

„Most mi megkezdtük azt, ami Üzbegisztánnak és Magyarországnak is egyaránt fontos, országaink védelme és védelmi iparunk megerősítése, a közép-ázsiai régió stabilitása hazánk biztonsága szempontjából is kiemelkedő jelentőségű” – jelentette be a honvédelmi miniszter az üzbég fővárosban. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette, más területeken országaink vezetése már nagyon komoly eredményeket ért el. A honvédelmi miniszter a Suhrat Gajratzsonovics Holmuhamedov vezérőrnaggyal, Üzbegisztán védelmi miniszterével folytatott megbeszélését követően hangsúlyozta, fenn kell tartani a Kelet és Nyugat közötti kommunikációs és együttműködési csatornákat, ez szolgálja Magyarország érdekeit, ezért fontos a mostani látogatás Taskentben.

Magyarország katonai megállapodást kötött, a most aláírt közös nyilatkozat egy fontos lépés ebben a folyamatban, ezáltal a védelempolitikai párbeszéd mellett a katonai oktatás és kiképzés területén is lehetőségünk nyílik az együttműködésre – tette hozzá Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Előzmény, hogy Magyarország és Üzbegisztán kapcsolatait 2021 márciusában stratégiai partnerségi szintre emelték.

Olyan gyár épül Magyarországon, amilyen egész Közép-Európában nincs

Műholdak százait gyárthatja évente a martonvásári gyár. A 4iG csoport Remtech Űrtechnológiai Központja tovább erősíti Magyarország pozícióját az űriparban. 

Évente akár száz nagyobb méretű műhold gyártására is képes lesz a 4iG csoport Remtech Űrtechnológiai Központja. A létesítmény bokrétaünnepségét a múlt héten tartották, a gyártás pedig a tervek szerint 2026-ban veheti kezdetét Martonvásáron – nyilatkozta az InfoStartnak a Remred Zrt. technológiai igazgatója, Zábori Balázs. 

Zábori szerint az, hogy évente hány műhold készül majd, azon is múlik, hogy pontosan mekkorát kell gyártani. A 400 kilós eszközből évente 50-100 is készülhet Martonvásáron, 50-150 kilós műholdakból akár ennél több is.

A martonvásári űrtechnológiai központ létrehozása nem olcsó mulatság, a beruházás teljes költsége nagyságrendileg tízmilliárd forint, azonban pontos számot csak a beruházás végén tudnak majd mondani.

Tömegével hozzák meg a románok a döntést: Magyarországon akarnak élni – pofonegyszerű az indok

Még mindig a romániai ár töredékéért lehet Kelet-Magyarországon házat venni, bár a négyzetméterárak emelkedésnek indultak, pontosan a vevői érdeklődés megugrása miatt. Hatalmas a különbség az ingatlanárakban: Kolozsváron 3 ezer euró, mintegy 1,2 millió forint az átlagos négyzetméterár,

• Temesváron 1700, 
• Nagyváradon 1600 euró (600-700 ezer forint),
• míg a kelet-magyarországi ingatlanszektorban vannak olyan települések, ahol az érték alig haladja meg a 100 ezer forintot. 

Így most már sokan vállalják az ingázást Nyugat-Románia és Kelet-Magyarország között. A trend január elején robbant be, de már tavaly novembertől érlelődött, amikor kiderült, hogy Románia év elejétől a schengeni övezet teljes jogú tagjává válik.

Erre várt a világ: végre előálltak az oroszok a magyarázattal, miért követték el a háború egyik legvéresebb támadását – ha ez igaz, mindent megváltoztat

Moszkva tényekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a Szumiban orosz rakétacsapás által az elmúlt hét végén eltalált épületben ukrán katonai parancsnokok nyugati kollégáikkal találkoztak – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Kommerszant című lapnak hétfőn adott interjújában. A miniszter szerint a helyszínen újabb összejövetel volt az ukrán fegyveres erők parancsnokai és nyugati kollégáik között. Mint fogalmazott, a helyszínen tartózkodó NATO-tisztek közvetlen irányítást végeznek. Emlékeztetett rá: a The New York Times két hete arról számolt be, hogy az amerikaiak már a kezdetektől fogva részt vettek az Oroszország elleni támadásokban.  Megjegyezte, hogy az ő közreműködésük nélkül a legtöbb nagy hatótávolságú rakéta nem szállt volna fel az állomásoztatási helyéről. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi humanitárius jog kategorikusan tiltja katonai objektumok és fegyverzet elhelyezését polgári objektumok területén.

Rámutatott, hogy az interneten sok arról szóló videó van, amelyben ukrán nők azt kiabálják, hogy a katonaság takarodjon el az üzletektől, a játszóterektől! Hangsúlyozta, hogy ennek a kifogásolt gyakorlatnak még mindig nem vetettek véget.

Vámháború: Kína meglepetést okozott Trumpnak – de a feketeleves még csak most jön

Egyelőre nem látszik, hogy az amerikai vámok lelassítanák a kínai exportot, legalábbis az ázsiai ország által közzétett márciusi adatok a kivitel gyors bővüléséről tanúskodnak. Éves alapon ugyanis a kínai export 12,4 százalékkal nőtt márciusban, ami öt hónapos csúcs, és jóval magasabb a Reuters által megkérdezett szakértők 4,4 százalékos bővülésnél, és az év első két hónapját jellemző 2,3 százalékos ütemnél is. Igaz, márciusban még csak a Donald Trump amerikai elnök által bevezetett februári 10 százalékos és márciusban bejelentett újabb 10 százalékos vámok léptek életbe.

Nem a kínai export, hanem a kínai import csökkent: a szójaimport, amelynek az egyik fontos forrása az Egyesült Államok, éves alapon 36,8 százalékot zuhant. Kína kereskedelmi többlete így márciusban 102,64 milliárd dollárt tett ki.