Washington és Teherán ismét tárgyalóasztalhoz ül: a Közel-Kelet jövője lehet a tét – de messze még a megállapodás

Több mint két év szünet után ismét tárgyalóasztalhoz ült Irán és az Egyesült Államok – ezúttal Rómában, ománi közvetítéssel –, hogy próbálják áthidalni a mély szakadékot, amelyet az iráni nukleáris program és az urándúsítás okozott. A tárgyalások tétje óriási: az amerikai elnök, Donald Trump célja, hogy visszaszorítsa az ország nukleáris képességeit, amelyek – izraeli figyelmeztetések szerint – egy teljes térségi fegyverkezési versenyt indíthatnak be. Teherán eközben a szankciók nyomása alatt próbálja elérni gazdasági mozgásterének visszanyerését.

– nyilatkozta Abbas Araqchi iráni külügyminiszter a Reutersnek, utalva arra, hogy mennyire érzékenyek a most folytatódó tárgyalások.

Az amerikai delegációt Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja vezeti, de a háttérben izraeli diplomaták és hírszerzők is jelen vannak, ami jelzi, hogy Izrael sem bízik abban, hogy Irán önként visszavonulót fújna.

„Nulla fegyver = van megállapodás. Nulla dúsítás = nincs megállapodás” – írta Araqchi a közösségi médiában a tárgyalások előtt. Ez a mondat tökéletesen összefoglalja az ellentétes nézőpontokat. Az Egyesült Államok csak akkor hajlandó egyezségre, ha Irán nem dúsít többé uránt – ezt azonban Teherán szuverenitási kérdésként kezeli, és Ali Khamenei legfelsőbb vezető szerint „túlzó és sértő” elvárásról van szó.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter elismerte, hogy nehéz lesz olyan kompromisszumot elérni, amely lehetővé teszi Irán számára a polgári célú nukleáris energia használatát, miközben kizárja a katonai célú dúsítást.

Az iráni nukleáris program régi célpont az USA számára

Trump már első elnöki ciklusában felmondta a 2015-ös atomalkut, és újraindította az Irán elleni átfogó szankciókat. Mostani hivatalba lépését követően folytatta a nyomásgyakorlást – ennek eredményeként Irán is fokozta urándúsítását, messze túllépve a korábbi korlátokat. Ezzel párhuzamosan az iszlám köztársaság továbbfejlesztette ballisztikus rakétáit is – egy olyan téma, amelyről még tárgyalni sem hajlandó.

Teherán csak akkor hajlandó engedményekre, ha jogi garanciát kap arra, hogy Washington a jövőben nem lép ki újra az egyezségből. De a bizalom nem állt helyre – és a CNN információi szerint Izrael már készülhet egy esetleges megelőző csapásra is, ha nem sikerül megfékezni az iráni programot.

Mi jöhet, ha nincs alku?

A következmények beláthatatlanok lehetnek. Izrael szerint Irán atomprogramja „egzisztenciális fenyegetést” jelent, és világossá tették: soha nem fogják engedni, hogy a síita állam nukleáris fegyverhez jusson. Egy ilyen konfliktus beláthatatlanul eszkalálódhatna a térségben, különösen, ha más hatalmak is beszállnának.

A háttérben az iráni vezetés is egyre idegesebb: három forrás is megerősítette, hogy Teheránban nincs kidolgozott B terv arra az esetre, ha a tárgyalások ismét összeomlanának.

A következő napokban eldőlhet, hogy egy történelmi áttörés vagy egy újabb nukleáris válság felé halad-e a világ.