Washington újraosztja a lapokat Haitin, miután a kenyai rendőrség vezetésével létrehozott, amerikai finanszírozású nemzetközi erő (MSS) nem tudta megfékezni a bandákat, amelyek jelenleg Port-au-Prince több mint 85 százalékát ellenőrzik. Most akár egy katonai beavatkozás is felkerült az asztalra – de kérdéses, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek megéri-e egy ilyen hadművelet.
A Trump-adminisztráció egyre határozottabban próbálkozik egy új stratégiával Haiti stabilizálására, miután a jelenlegi kenyai vezetésű MSS-misszió nem tudott áttörést elérni a fegyveres bűnbandák ellen. A Financial Times értesülései szerint egy latin-amerikai országok katonáiból álló, új kontingens kerülne bevetésre az Amerikai Államok Szervezete (OAS) zászlaja alatt – ezzel megkerülve a Biztonsági Tanácsban rendszeresen vétózó Oroszországot és Kínát.
Ez az irányváltás komoly elmozdulást jelentene az OAS eredeti, főként demokratikus együttműködésre és emberi jogokra fókuszáló mandátumától.
Egy washingtoni latin-amerikai tanácsadó szerint azonban a Trump-kormányzat nem sokra tartja a szervezet jelenlegi szerepét, és éppen ezért akarja arra kényszeríteni, hogy valódi, katonai jelentőségű küldetésbe kezdjen Haitin.
A kezdeményezés mögé az Egyesült Államok pénzügyi támogatással állna be, de a katonai jelenlétet elsősorban latin-amerikai és karibi országoktól várná:
Admiral Alvin Holsey, az amerikai Southern Command parancsnoka nemrég tárgyalt Pedro Sánchez kolumbiai védelmi miniszterrel, ahol a kormány szerint „egy többnemzetiségű stratégia előmozdítása” volt napirenden Haiti ügyében. Argentína, amely jelenleg közel áll Washingtonhoz, szintén nyitottnak mutatkozott egy jól előkészített OAS-misszióban való részvételre – igaz, egyelőre „teljesen informális” szinten zajlanak az egyeztetések.
Az USA külügyminisztériuma hangsúlyozta, hogy amerikai csapatok közvetlen bevetését nem tervezik, és továbbra is támogatják a kenyai MSS-erőfeszítéseket. Egy Trump-adminisztrációs tisztviselő szerint azonban „a káosz felszámolása érdekében minden lehetőséget megvizsgálnak”.
Egy haiti kormányzati forrás szkeptikusan fogalmazott az amerikai kezdeményezés sikerességéről: „Nem világos számomra, hogy az Egyesült Államok ma még képes lenne csak úgy felhívni más országokat, és azt mondani: »Segítsetek nekem Haitin« – és azok tényleg meg is mozdulnának.”
A karibi országban kialakult, súlyos humanitárius és biztonsági válság azóta eszkalálódott, hogy 2021-ben meggyilkolták Jovenel Moise elnököt. Az azóta keletkezett hatalmi űrt fegyveres bandák töltötték be.
Az ENSZ szerint jelenleg több mint egymillió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására, a főváros többségét pedig ma már a bűnbandák uralják.
Május 2-án az Egyesült Államok hivatalosan is „külföldi terrorszervezetté” nyilvánította a főváros legnagyobb bandaszövetségét, a Viv Ansanmot, valamint a mezőgazdasági térségekben működő Gran Grif csoportot.
Az idő sürget: ha nem sikerül gyorsan cselekedni, a maradék legitim kormányzati struktúrák is összeomolhatnak Haitin. Az, hogy a latin-amerikai országok végül vállalják-e a katonai beavatkozást, még bizonytalan – de Washington most mindent megtesz azért, hogy ez megtörténjen.
Haiti válság: több millió gyermek éhezik, közel a humanitárius katasztrófa
A fegyveres csoportok március eleje óta tartó lázadásai teljesen ellehetetlenítették az életet az országban. Haiti fővárosának nagy része már fegyveres csoportok kezén van.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.