Hihetetlen költséggel járna egy NATO elleni orosz támadás, nemcsak emberéletben

Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy Oroszország támadást indít valamely NATO-tagország területe ellen, de Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, illetve az annak nyomán felpörgetett orosz fegyver- és lőszergyártás, kiegészülve azzal, hogy Donald Trump elnöksége alatt megrendült a bizalom abban, hogy az Egyesült Államok szövetségesei védelmére siet, egyre több vezető fejében ébreszti fel a gondolatot, hogy mi van, ha mégis megtörténik az elképzelhetetlen.

Nem csoda, hogy az észak-atlanti szövetség hágai gyűlésén várhatóan rendkívül intenzív fegyverkezésről döntenek majd, mely az európai elrettentő kapacitást is megerősítené, hiszen a szövetség tagjainak GDP-jük 3,5 százalékát kellene hadseregükre költeni, amit további 1,5 százalék kibervédelmi, infrastrukturális és polgári védelmi kiadás egészítene ki. Bár a legtöbb európai hírszerző szerint jelenleg Oroszországot leköti a háború Ukrajnában, a gyorsan bővülő hadiipari kapacitások hamarosan utolérik, majd meghaladják az ukrajnai háború támasztotta igényeket.

Oroszország pár éven belül készen állhat a támadásra

Mark Rutte NATO-főtitkár és Friedrich Merz német kancellár egyaránt öt évre teszi azt az időpontot, amikor Oroszország képes lehet háborút indítani a szövetség ellen, míg Dánia szerint Moszkva már fél éven belül készen állhat egy szomszédos ország elleni támadásra, de két éven belül már NATO-tagok számára is fenyegetést jelenthet. 

Egy háború már a kezdeti fázisában óriási emberveszteséggel és menekültáradattal járna, de gazdasági hatásai is óriásiak lennének. A Bloomberg Economics ezt próbálta modellezni, számba véve a pusztítást, a magasabb energiaárakat, a piacokon feltehetőleg jelentkező eladási hullámot és más tényezőket. Ez alapjn már a háború első éve 1,3 százalékkal, vagyis 1500 milliárd dollárral csökkentené a globális GDP-t. Amennyiben a háború más európai országokra is kiterjedne, a kár még ennél is jóval nagyobb lenne.

Így robbanhat ki a háború

A három balti ország már most is igyekszik kilépni a taposóaknákat tiltó nemzetközi egyezményből, hogy lelassítson egy orosz támadást, hiszen a három ország együttes lakossága is csak alig 6 millió fő, szemben a 140 milliós Oroszországgal. Egy esetleges támadás alapulhat például azon, hogy a Moszkva-Kalinyingrád vonat, mely megállás nélkül halad át Litvánián, az országban reked és az állampolgárok védelme érdekében Oroszország katonákat küld Litvániába.

Bár a helyzet gyorsan eszkalálódhat, az amerikai közbeavatkozás nem garantálható, azonban a NATO közeli tagja alighanem a balti országok védelmére sietnének, amire válaszul Oroszország és csapásokat mérne európai célpontokra, köztük nagyvárosokban található kritikus infrastruktúrára. 

Az európai gazdaságot tönkretenné az orosz támadás, különösen a frontvonalhz közel

Az európai gazdaságot a háború számos szempontból érintené, a magasabb  energiaárakon és kamatokon keresztül a hadikiadások növekedésén át a szakadozó ellátási láncokig. A Bloomberg elemzése szerint a balti országok gazdasága csaknem lefeleződne, 43 százalékot zuhanna, akkorát, mint Ukrajna orosz kézre került részei. Nagy csapást szenvednének a konfliktusba bekapcsolódó európai országok – mint Németország, Lengyelország, Finnország vagy Svédország is. 

Ezzel szemben Oroszország viszonylag olcsón, gazdasága 1 százalékos csökkenésével megúszná, hiszen a már bevezetett szankciók miatt az orosz gazdaság némileg védett a külsőnyomástól, a hadikiadások pedig ott is élénkítő hatással bírhatnak. A modell szerint a frontvonaltól távolabbi, de fegyverkezésre többet költő Nagy-Britannia gazdasága csak 0,2 százalékkal csökkenne, kisebb mértékben, mint a piaci felfordulást 0,7 százalékos eséssel abszolváló Egyesült Államoké, vagy a magas energiaárakat és szigorúbb pénzügyi kondíciókat 0,8 százalékos zsugorodással megsínylő Kínáé.

Azonnali amerikai beavatkozás hiányában a háború gyorsan átterjedhet más európai országokra is, ahol Oroszország célpontok sokaságát támadhatja és még több erőforrást mozgósíthat a küzdelemre. Ugyanakkor európai hírszerzési ügynökségek szerint Moszkva még nem tervezi NATO-országok megtámadását, ám folyamatosan szervezi újra haderejét és tölti fel kimerült hadianyag készleteit, sokkal gyorsabban, mint a nyugat. Rutte szerint ma Oroszország négyszer annyi lőszert gyárt, mint a teljes NATO együttvéve.

Az ukrajnai béke hatása is jelentős lenne

Elképzelhetők ugyanakkor más forgatókönyvek is, például az ukrajnai háború békés rendezése, ám ehhez alighanem az Egyesült Államoknak és Európának közösen kellene fellépnie, sőt az orosz háborús erőfeszítéseket lehetővé tevő Kínának is a béke érdekében kéne Oroszországra nyomást gyakorolnia. Mindez lehetővé tenné Ukrajna uniós csatlakozását és az európai-orosz kereskedelem újraindulását egyaránt, ami akár mind a két fél gazdaságát 0,5 százalékkal növelné, míg a világgazdaság 0,3 százalékkal nőne. Azonban valószínű, hogy még egy béke esetén is Európa óvatosabb lenne azzal, hogy visszatérjen a szokásos ügymenethez.

Peking és Moszkva határtalan barátsága árnyékában ugyanakkor nincs jele a gyors békekötésnek, különösen, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök sem jelezte, hogy le akarná zárni a háborút. Így a legvalószínűbb az, hogy a háború a jelenlegi keretek között folytatódik, ahol egyik fél sincs valamifajta áttörés közelében, tehát a jelenlegi állóháború állandósul.