Orosz-ukrán háború: a krónikus létszámhiány drónhadviselésre kényszeríti az ukránokat, ezzel azonban nem lehet háborút nyerni
Egyetlen oroszfölény-tényezőt nem tudnak ellensúlyozni a nyugatiak sem pénzzel, sem fegyverrel, sem tanácsadók küldésével – az ukrán hadsereg egyre súlyosbodó létszámhiányát. A másik, az orosz–ukrán háború lezárásában fontos szerepet játszó tényezőt, az elesettek és a sebesültek számát gyakorlatilag lehetetlen felmérni.
A téma érzékeny, mindkét fél katonai titokként kezeli a saját veszteségeit, a másikét viszont nagy valószínűséggel túlbecsüli; több mint egymillióra saccolja. Ha ebből indulunk ki, Ukrajna arányos embervesztesége nagyobb Oroszországénál. A katonai helyzetben nincs változás az elmúlt hetekhez képest. Moszkva lassan, de biztosan szerez új ukrán területeket. Az oroszországi hadvezetés célja láthatóan már nem is annyira a területszerzés, sokkal inkább az ukrán katonai ellenállás megtörése.
Ukrán létszámhiány: kényszerű az átállás a drónhadviselésre
A létszámhiány miatt Ukrajna egyre inkább a drónhadviselésre összpontosít. Néhány kilogrammos robbanófejeket hordozó drónokkal azonban nem lehet háborút nyerni. Ráadásul Moszkva is felkészült, elfogadták, hogy az ország hatalmas területe miatt nem lehet valamennyi stratégiai fontosságú objektumot hatékony drónvédelemmel ellátni.
Ukrajna dróntámadásaival érzékeny csapást mért a közlekedésre.
Az ukrán dróntámadások hatására Oroszország elvesztette kőolaj-feldolgozó kapacitása egyhetedét-egynyolcadát.
Most a szállítási-tárolási kapacitások egy részét is a föld alá viszik. Egyben a nagy oroszországi kőolajvállalatok (például a Rosznyefty, a Lukoil, a Shell vagy a Tatnyefty) saját vertikális kitermelő-feldolgozó hálózatot építenek ki, decentralizálják a kőolaj-feldolgozást. Ez ugyan valamivel nagyobb biztonságot ad, de hatalmas pénzösszegeket emészt fel a beruházási-finanszírozási eszközhiányban szenvedő orosz gazdaságban.
Az orosz–ukrán háború alatt emigrált ukránok alig egyharmada térne haza
Mindkét ország jövőbeni gazdasági kilátásait rontja, hogy a háború elhúzódásával egyre nő a kivándorlók száma, és egyre csökken annak az esélye, hogy a külfödre távozottak hazatérjenek. Jevgenyij Golovaha ukrán szociológus szerint a harci cselekmények lezárultával
az emigrált lakosság csupán egyharmada térne haza.
A TSN hírportál cikkéből az is kitűnik, hogy a nyugati államoknak nem érdekük hazaengedni az ott dolgozó ukránokat, hisz segítenek a krónikus munkaerőhiány enyhítésében.
Ez persze nem minden ország esetében igaz. Számos nyugat-európai országban az általános migránsellenes hangulat kiterjed azokra az ukránokra is, akik – noha jó anyagi körülményeik vannak – felveszik a szociális segélyeket, amelyek egyes esetekben meghaladhatják a havi tízezer eurót is. Ugyanakkor Ukrajnára nem érvényes Helmut Schmidt egykori német kancellár figyelmeztetése:
Nem szabad primitív fejlődő országokból a bevándorlást ösztönözni.
Az ukránok jelentős része, ellentétben a legtöbb afrikai, közel-keleti bevándorlóval, nem idegenkedik a fizikai munkától, amire ma Nyugat-Európának nagy szüksége van.
Zelenszkij nem akar választásokat, mert elveszítheti a hatalmat
Így Brüsszel terve, amely szerint Ukrajnát gyorsan, politikai alapon bevinné az EU-ba, légvárnak bizonyulhat. Ma nincs egyetlen komoly nagy nyugati multi, amely üzleti alapon (nem kormánya kényszerítésére) kész lenne tetemes összegű beruházásokat eszközölni Ukrajnában. A kétségek oka kettős:
- Nem lehet tudni, hogy mikor ér véget a háború, és egy harcban álló, és nem a legjobb esélyekkel küzdő országba felelőtlenség beruházni.
- A másik ok az, hogy nem lehet tudni, a háború utáni Ukrajna egyáltalán létezni fog-e. Mekkora lesz a területe, lesznek-e demokratikus választások, vagy egy Moszkvából irányított, az ütközőzóna szerepét felvállaló bábállammá válik.
Ma, Zelenszkij elnökkel az élen, a kormányon lévő ukrán elitcsoportok nem akarnak parlamenti és közvetlen elnökválasztást, mert pontosan tisztában vannak azzal, hogy ez könnyen a bukásukat okozhatja. A hatalomban maradáshoz és a háború folytatásához nagy mértékben hozzájárul Brüsszel.
Csődveszély
Egy ukrán államcsőd veszélye teljesen reális a külföldi segélyek, hitelek nélkül, különösen akkor, ha a harci cselekmények még esetleg évekig elhúzódnak. A Bloomberg szerint Ukrajna nagy nehezen elfogadta a Nemzetközi Valutaalap számításait, felfogását, amely szerint körülbelül a teljes szükséges összeg fele, legalább 65 milliárd dollár hiányzik 2027 elejéig a hadi büdzséből. Ezt Kijev az őt támogató EU-koalícióból szeretné kipréselni. Kérdés, hogy a súlyos pénzügyi gondokkal küszködő uniós támogatók készek lesznek-e az újabb padlássöprésre. És hogy melyik nagybank vagy konzorcium fog hitelt nyújtani ehhez az Európai Uniónak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.