Botrányos nyilatkozatot tett Tusk az Északi Áramlat felrobbantásáról: Lengyelország megtagadja a németek kérését, Ukrajnát választja – "Nem az a baj, hogy felrobbant"

Donald Tusk lengyel miniszterelnök kedden Varsóban, Inga Ruginiene új litván kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján egyértelművé tette: Lengyelország nem akarja kiadni Németországnak azt az ukrán állampolgárt, akit az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak.

–  jelentette ki Tusk, nem kis kárt okozva a lengyel–német diplomáciai kapcsolatokban.

A gyanúsított, Volodimir Z., akiről azt feltételezik, hogy a 2022-es szabotázsakcióban búvárként vett részt, múlt héten került lengyel őrizetbe. A német hatóságok szerint a férfi egy a Balti-tengeren hajózó csoport tagja volt, amely távirányítású robbanószerkezeteket helyezett el a tenger alatti vezetékpárokon Bornholm szigetének közelében.

Tusk azonban más irányba terelte a hangsúlyt. Szerinte az igazi szégyen nem a robbantás, hanem maga a projekt volt.

„Az Északi Áramlat kapcsán azoknak kellene szégyenkezniük, akik a megépítése mellett döntöttek” – fogalmazott. Szerinte a vezeték Moszkva európai befolyását növelte, miközben „Lengyelország, Litvánia és egész Európa létfontosságú érdekeit sértette”.

Az Északi Áramlat felrobbantásába a német–lengyel kapcsolat is beletörhet

A lengyel kormányfő ezzel újabb éket vert a német–lengyel kapcsolatokba, amelyek az ukrajnai háború kezdete óta amúgy is feszültek. Varsó mindig ellenezte a balti-tengeri vezeték építését, amelyet Berlin hosszú ideig „tisztán gazdasági projektnek” próbált beállítani. Az ügy azonban tovább bonyolítja az európai diplomáciai képletet. A gyanúsított kiadatásáról ugyan lengyel bíróság dönt majd, de Tusk kijelentéseiből világos: Varsó már eldöntötte, hogy szembefordul Berlinnel.

A két uniós tagállam közti vita Ukrajna helyzetén is ronthat: bár Tusk elismerte, hogy a fronton és az amerikai támogatás terén „mérsékelt optimizmus” érzékelhető, ugyanakkor figyelmeztetett: Lengyelország és Litvánia van „a leginkább kitéve az orosz provokációknak”, ezért szerinte szoros NATO-együttműködésre van szükség. A németek felháborítása azonban tovább növelheti a feszültségeket a törékeny védelmi szövetségen belül.

A lengyel döntés – akár jogilag, akár politikailag – üzenet Berlin felé: Varsó nem hajlandó olyan eljárásokban közreműködni, amelyek Ukrajnát hátrányba hoznák. Az Északi Áramlat-ügy újraélesztette a régi vitákat az orosz energiától való függésről, és most azzal fenyeget, hogy az uniós tagállamok közti szövetséget is megtöri.