Elmagyarázzuk, hogy miért ér fel egy gazdasági öngyilkossággal a Tisza-csomag

Hiába kritizálják a Magyarországon véleményformálók, az idő igazolta a 2011 óta működő adórendszert. A magas foglalkoztatás elérése vagy a gazdaság kifehérítése ugyanis elképzelhetetlen lett volna az egykulcsos szja-rendszer nélkül, talán emiatt is érthetetlen, hogy miért szüntetné meg minden kormányváltást akaró politikai erő. Legutóbb a Tisza Pártról derült ki, hogy gyökeres átalakítást tervez a mostani adórendszerben. A párt gazdasági kabinetje az javasolta egy kedden napvilágra került dokumentum szerint, hogy az eddigi egykulcsos, 15 százalékos szja-rendszert váltsa fel a 3 kulcsos adórendszer, amelyben a jelenlegi kulcs csak 416 ezer forintig maradna, efölött 22 százalékos, 1 millió 250 ezer fölött pedig 33 százalékos elvonás sújtaná a munkavállalókat. Mindez azt jelenti, hogy a Tisza-csomag a munkavállalók kétharmadát hozná hátrányos helyzetbe.

Tisza-csomag: a bevétel eltitkolására ösztönöz a többkulcsos adórendszer

Először is érdemes szemügyre venni, hogy miért volt hátrányos a gazdaságra nézve a progresszív adózás. A 2011 előtti, többkulcsos adórendszerben értelemszerűen a magasabb jövedelmekhez magasabb kulcs társult. Ez 2010 januárjában így nézett ki:

• évi 5 millió, azaz havi bruttó 416 ezer forintig 17 százalékos,
• efölött pedig 33 százalékos elvonás sújtotta a kereseteket.

Ezek a sávhatárok azonban egyáltalán nem voltak fixek, tehát bármikor azzal szembesülhetett a munkavállaló, hogy a jövedelme épp a másik sávba kerül, így az is előfordulhatott, hogy egyik a hónapról a másikra ugyanannyi munkával kevesebbet vitt haza, ha épp a jogalkotó úgy döntött, hogy megváltoztatja a sávhatárokat. A rendszert tovább bonyolította az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. Azért, hogy az alacsonyabb keresetűek összegészében ne járjanak rosszabbul, sávonként eltérő adójóváírást lehetett érvényesíteni, aminek összege a keresetek emelkedésével együtt csökkent. Amellett, hogy a rendszer rendkívül bonyolult volt, a legnagyobb probléma mégis az volt, hogy arra ösztönözte a magasabb keresetűeket, hogy jövedelmük egy részét eltitkolják, vagy más jogcímen, például vállalkozói jövedelemként, béren kívüli juttatásként vegyék fel. 

Ez persze a bérdinamikát is igencsak visszafogta, alapos a gyanú, hogy a 2010 utáni erőteljes béremelkedés az egykulcsos adórendszerek is köszönhető. Kevésbé meglepő módon nemcsak a dolgozónak okozott fejtörést így adózni, legalább annyira a munkáltatónak is, akinek állandóan figyelnie kellett a jogszabályi és adóváltozásokra, ha nem akart összetűzésbe kerülni az adóhivatallal.

Kitisztította a magyar gazdaságot az egykulcsos adórendszer

Az egykulcsos rendszer egyik nagy előnye, hogy az egységes alacsonyabb kulcs mérsékli az adóelkerülés hasznát, ezért a több jövedelmet megéri legálisan kimutatni. Bár a feketefoglalkoztatás arányát a gazdaságon belül nehéz kimutatni, de több nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon visszaszorulóban van az adóelkerülés és a szürkegazdaság.

Az adórendszer bevezetésénél fontos figyelembe venni az adófizetési hajlandóságot is egy-egy ország esetében. Míg Nyugat- és Észak-Európában nagyobb eséllyel fizetik be az adókat a gazdasági szereplők, ez Kelet-Közép-Európában történelmi okokból kifolyólag kevésbé jellemző. Magyarul hiába vet ki egy kormány magasabb adókat, ha nem tudja behajtani azokat. Ez tökéletesen látszott 2010 előtt. Az Európai Unió kimutatása szerint 2022-ben az áfarés, azaz amennyit az állam nem tudott beszedni, összesen 2,3 százalék volt Magyarországon, 

Ebben persze legalább akkora szerepe van az online pénztárgépek 2013-as bevezetésének, mint a NAV ellenőrzéseinek, de a magyar adórendszert egy komplex egészként kell nézni, amelyben az alacsony adók és a technikai megoldások fontos szerepet játszanak.

Jelentősen csökkentek a munkát terhelő adók 2010 óta

Az egy főre jutó átlagos adóterhelés, közkeletű nevén az adóék, ami tartalmazza az összes munkabérre rakodó közterhet, beleértve a munkáltatói és munkavállalói adókat és járulékokat, 2009-ben a második legmagasabb volt az EU tagállamai körében, nem függetlenül a progresszív adózástól. Akkor a bruttó bérköltség 53 százalékát kellett befizetni az államkasszába. Ezen a szinten olyan országok voltak, mint Ausztria és Belgium, ahol eleve a közszolgáltatások magasabb színvonalúak voltak, miközben a régiós országokban nagyságrendileg versenyképesebb volt az adórendszer.

Hogy ennyit javult a magyar adóék, az egyrészt köszönhető a 2016 óta érvényben lévő 15 százalékos szja-kulcsnak, illetve a 2016-os bérmegállapodásnak. A többéves minimálbér-megállapodás része volt a szociális hozzájárulási adó csökkentése 27 százalékról 13 százalékra. A legutóbbi hírek szerint pedig ez tovább mérséklődhet, akár már január elsejétől további 1 százalékponttal, amivel tehát az adóék még a mostaninál is kisebb lehet.

Ezért lett majdnem egymillió munkahely

Talán a kritikusok sem vitatják, hogy a legnagyobb sikert a munkaerőpiacon érte el a kormány. Tulajdonképpen az adórendszer 2011-es bevezetése is abból a logikából fakadt, hogy Magyarországon drasztikusan kell javítani a foglalkoztatottságon, miután az egész unióban az egyik legrosszabb volt a magyar foglalkoztatási helyzet.

Számszerűen 900 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez a változás nemcsak az uniós átlaghoz képest jelentős, hanem a régiós országokhoz képest is. Amíg korábban a V3-országokhoz képest feltűnően kevesen dolgoztak Magyarországon, mostanra beértük őket ebben a viszonylatban is.

Versenyképességi kérdés is az adórendszer

Végezetül fontos kiemelni, hogy az adórendszert komplexen kell szemlélni. A magyar gazdaság tőkevonzó képességében és abban, hogy idejöttek a nagy beruházók, mint a BMW, BYD vagy a CATL, amelyek több ezer milliárd forint értékű beruházást hoztak Magyarországra, meghatározó szempont volt az adórendszer. A 15 százalékos szja-kulcs és a 9 százalékos társasági adó ugyanis együttesen alkotnak egy beruházási környezetet, amelyek nélkül elképzelhetetlen, hogy Magyarország labdába rúgjon a legfejlettebb technológiákért folytatott küzdelemben. Márpedig aki a 2020-as éveken lemarad ebben a csatában, az biztosan elveszíti a következő évtizedeket.