BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elmagyarázzuk, hogy miért ér fel egy gazdasági öngyilkossággal a Tisza-csomag

Minden nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy az utóbbi 15 évben Magyarország hatalmasat lépett előre a szürkegazdaság megszüntetésében, a foglalkoztatás erősítésében vagy a vonzó beruházási környezet megteremtésében, ebben pedig elévülhetetlen érdemei vannak az alacsony adókra épülő és egykulcsos adórendszernek. Ezt a kedvező folyamatot törheti meg a Tisza csomagja, a többkulcsos adórendszer ugyanis a munkaerőpiacon és az adórendszerben is drámai változásokat indíthat be, miközben azt a veszélyt is hordozza, hogy Magyarország elriasztja a legfejlettebb technológiával rendelkező befektetőket.

Hiába kritizálják a Magyarországon véleményformálók, az idő igazolta a 2011 óta működő adórendszert. A magas foglalkoztatás elérése vagy a gazdaság kifehérítése ugyanis elképzelhetetlen lett volna az egykulcsos szja-rendszer nélkül, talán emiatt is érthetetlen, hogy miért szüntetné meg minden kormányváltást akaró politikai erő. Legutóbb a Tisza Pártról derült ki, hogy gyökeres átalakítást tervez a mostani adórendszerben. A párt gazdasági kabinetje az javasolta egy kedden napvilágra került dokumentum szerint, hogy az eddigi egykulcsos, 15 százalékos szja-rendszert váltsa fel a 3 kulcsos adórendszer, amelyben a jelenlegi kulcs csak 416 ezer forintig maradna, efölött 22 százalékos, 1 millió 250 ezer fölött pedig 33 százalékos elvonás sújtaná a munkavállalókat. Mindez azt jelenti, hogy a Tisza-csomag a munkavállalók kétharmadát hozná hátrányos helyzetbe.

Tisza-csomag
Elmagyarázzuk, hogy miért ér fel egy gazdasági öngyilkossággal a Tisza-csomag / Fotó: Rosta Tibor

Tisza-csomag: a bevétel eltitkolására ösztönöz a többkulcsos adórendszer

Először is érdemes szemügyre venni, hogy miért volt hátrányos a gazdaságra nézve a progresszív adózás. A 2011 előtti, többkulcsos adórendszerben értelemszerűen a magasabb jövedelmekhez magasabb kulcs társult. Ez 2010 januárjában így nézett ki:

  • évi 5 millió, azaz havi bruttó 416 ezer forintig 17 százalékos,
  • efölött pedig 33 százalékos elvonás sújtotta a kereseteket.

Ezek a sávhatárok azonban egyáltalán nem voltak fixek, tehát bármikor azzal szembesülhetett a munkavállaló, hogy a jövedelme épp a másik sávba kerül, így az is előfordulhatott, hogy egyik a hónapról a másikra ugyanannyi munkával kevesebbet vitt haza, ha épp a jogalkotó úgy döntött, hogy megváltoztatja a sávhatárokat. A rendszert tovább bonyolította az adójóváírás és a szuperbruttósítás intézménye. Azért, hogy az alacsonyabb keresetűek összegészében ne járjanak rosszabbul, sávonként eltérő adójóváírást lehetett érvényesíteni, aminek összege a keresetek emelkedésével együtt csökkent. Amellett, hogy a rendszer rendkívül bonyolult volt, a legnagyobb probléma mégis az volt, hogy arra ösztönözte a magasabb keresetűeket, hogy jövedelmük egy részét eltitkolják, vagy más jogcímen, például vállalkozói jövedelemként, béren kívüli juttatásként vegyék fel. 

Így aztán borítékban vagy feketén fizetni a munkabért hétköznapi rutinná vált. Lényegében sem a munkavállaló, sem a munkáltató nem volt érdekelt abban, hogy a hivatalos munkabére emelkedjen. 

Ez persze a bérdinamikát is igencsak visszafogta, alapos a gyanú, hogy a 2010 utáni erőteljes béremelkedés az egykulcsos adórendszerek is köszönhető. Kevésbé meglepő módon nemcsak a dolgozónak okozott fejtörést így adózni, legalább annyira a munkáltatónak is, akinek állandóan figyelnie kellett a jogszabályi és adóváltozásokra, ha nem akart összetűzésbe kerülni az adóhivatallal.

Kitisztította a magyar gazdaságot az egykulcsos adórendszer

Az egykulcsos rendszer egyik nagy előnye, hogy az egységes alacsonyabb kulcs mérsékli az adóelkerülés hasznát, ezért a több jövedelmet megéri legálisan kimutatni. Bár a feketefoglalkoztatás arányát a gazdaságon belül nehéz kimutatni, de több nemzetközi felmérés azt mutatja, hogy Magyarországon visszaszorulóban van az adóelkerülés és a szürkegazdaság.

Tehát végeredményben a költségvetés is sokkal jobban jár az alacsony adókkal és az egykulcsos rendszerrel, mint az elviekben több adóbevételt eredményező többkulcsos rendszerrel.

Az adórendszer bevezetésénél fontos figyelembe venni az adófizetési hajlandóságot is egy-egy ország esetében. Míg Nyugat- és Észak-Európában nagyobb eséllyel fizetik be az adókat a gazdasági szereplők, ez Kelet-Közép-Európában történelmi okokból kifolyólag kevésbé jellemző. Magyarul hiába vet ki egy kormány magasabb adókat, ha nem tudja behajtani azokat. Ez tökéletesen látszott 2010 előtt. Az Európai Unió kimutatása szerint 2022-ben az áfarés, azaz amennyit az állam nem tudott beszedni, összesen 2,3 százalék volt Magyarországon, 

szemben a 2000-es évek 20 százalék fölötti arányával.

Ebben persze legalább akkora szerepe van az online pénztárgépek 2013-as bevezetésének, mint a NAV ellenőrzéseinek, de a magyar adórendszert egy komplex egészként kell nézni, amelyben az alacsony adók és a technikai megoldások fontos szerepet játszanak.

Jelentősen csökkentek a munkát terhelő adók 2010 óta

Az egy főre jutó átlagos adóterhelés, közkeletű nevén az adóék, ami tartalmazza az összes munkabérre rakodó közterhet, beleértve a munkáltatói és munkavállalói adókat és járulékokat, 2009-ben a második legmagasabb volt az EU tagállamai körében, nem függetlenül a progresszív adózástól. Akkor a bruttó bérköltség 53 százalékát kellett befizetni az államkasszába. Ezen a szinten olyan országok voltak, mint Ausztria és Belgium, ahol eleve a közszolgáltatások magasabb színvonalúak voltak, miközben a régiós országokban nagyságrendileg versenyképesebb volt az adórendszer.

Ez ma a legutóbbi adatok szerint egy egykeresős, gyermek nélküli háztartásban 41 százalék, ami kisebb, mint a cseh, és megegyezik a szlovák adóékkel.

Hogy ennyit javult a magyar adóék, az egyrészt köszönhető a 2016 óta érvényben lévő 15 százalékos szja-kulcsnak, illetve a 2016-os bérmegállapodásnak. A többéves minimálbér-megállapodás része volt a szociális hozzájárulási adó csökkentése 27 százalékról 13 százalékra. A legutóbbi hírek szerint pedig ez tovább mérséklődhet, akár már január elsejétől további 1 százalékponttal, amivel tehát az adóék még a mostaninál is kisebb lehet.

Ezért lett majdnem egymillió munkahely

Talán a kritikusok sem vitatják, hogy a legnagyobb sikert a munkaerőpiacon érte el a kormány. Tulajdonképpen az adórendszer 2011-es bevezetése is abból a logikából fakadt, hogy Magyarországon drasztikusan kell javítani a foglalkoztatottságon, miután az egész unióban az egyik legrosszabb volt a magyar foglalkoztatási helyzet.

Az adóreform meg is tette hatását: míg 2010-ben a 20–64 év közöttiek foglalkoztatási rátája 62,2 százalék volt, ez 2024-ben már 81,1 százalék lett.

Számszerűen 900 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez a változás nemcsak az uniós átlaghoz képest jelentős, hanem a régiós országokhoz képest is. Amíg korábban a V3-országokhoz képest feltűnően kevesen dolgoztak Magyarországon, mostanra beértük őket ebben a viszonylatban is.

Versenyképességi kérdés is az adórendszer

Végezetül fontos kiemelni, hogy az adórendszert komplexen kell szemlélni. A magyar gazdaság tőkevonzó képességében és abban, hogy idejöttek a nagy beruházók, mint a BMW, BYD vagy a CATL, amelyek több ezer milliárd forint értékű beruházást hoztak Magyarországra, meghatározó szempont volt az adórendszer. A 15 százalékos szja-kulcs és a 9 százalékos társasági adó ugyanis együttesen alkotnak egy beruházási környezetet, amelyek nélkül elképzelhetetlen, hogy Magyarország labdába rúgjon a legfejlettebb technológiákért folytatott küzdelemben. Márpedig aki a 2020-as éveken lemarad ebben a csatában, az biztosan elveszíti a következő évtizedeket.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.