A román elnök üzent a magyaroknak és nehéz ígéretet tett - a legolvasottabb közéleti cikkeink májusban
A pápaválasztásról, az euró bulgáriai bevezetésével kapcsolatos ellenállásról, az Ukrajna EU-csatlakozásáról tartott magyar közvélemény-kutatásról és a Kijev által kért, német nagy hatótávolságú rakétákról írta a Világgazdaság májusban a legolvasottabb közéleti cikkeit. Az olvasókat azonban az érdekelte a legjobban, hogy mit üzent a frissen megválasztott román elnök a magyaroknak.
Nicusor Dan független bukaresti polgármestert választották meg májusban Románia köztársasági elnökének, aki a közösségi oldalára feltett üzenetben az erdélyi magyarokat is megszólította, köszönetet mondott nekik a rá adott szavazataikért.
Köszönetet mondott a román elnök
„Köszönöm a magyar közösségnek, hogy megmutatta: Románia az országuk. Együtt sikerülni fog!” – fogalmazott. Szerinte a vezetésével az ország egy jobb jövőbe vetett hittel a demokratikus, Európa-párti és transzatlanti úton folytatja.
Figyelmeztetett azonban, hogy
a következő időszak nem lesz könnyű, lesznek hibák és akadályok is,
„harmincöt évet kell kijavítani, amihez mindenki erőfeszítésére szükség van”. Türelemmel, egyetértéssel és reménnyel sikerülni fog – zárta bejegyzését.
Kiderült, hogyan győzte le Prevost bíboros Erdő Pétert
A világ katolikusai számára nem csupán május, de az egész év legfontosabb eseménye a pápaválasztás volt, amelynek eredményeképpen az amerikai Robert Prevostot választották meg az egyház fejének, aki a XIV. Leó nevet választotta.
A magyarok sokáig reménykedtek, hogy van esélye Erdő Péter bíborosnak is Ferenc pápa nyomába lépni, de erre nem volt sok esély. A magyar főpap ugyanis konzervatívabb, mint a reformpárti bíborosok többsége, nem tartozik a belső hatalmi körhöz, és nem tudta volna áthidalni a különböző kontinensek és irányzatok közötti szakadékokat.
Az új pápa azóta többek között fogadta Orbán Viktor magyar kormányfőt, átalakította a Szentszék finanszírozását, hogy ne ismétlődjenek meg a Vatikáni Bank korábbi botrányai, és olyant tett, mint a katolikus egyház vezetője még soha: muzulmán imahelyre látogatott négynapos törökországi látogatása során.
Új ország vezeti be az eurót: a lakosság ellene van, de akkor is megteszik
Kiábrándító eredményt hozott az Európai Bizottság megrendelésére készített felmérés, amelyet az Eurobarometer készített az euró bulgáriai bevezetése előtt a köz véleményéről: kiderült, hogy azt
csupán a bolgárok csupán 43 százaléka támogatta, 50 százaléka ellenezte,
– ezzel azon öt EU-tag közé kerültek, ahol a többség nem akarta a közös devizával leváltani a nemzetit.
A népakarat azonban nem számít, januártól jön Bulgáriában is az euró, bár minden esély megvan rá, hogy kudarcba fullad az átállás, ezért mindenkit két nap szabadságra küldenek.
December 31. és január 2 között senki sem dolgozik majd az országban, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a technológiai változásokat a pénzügyi és nem pénzügyi ágazatokban biztonsággal el tudják végezni.
Ítéletet mondtak a magyarok Ukrajna EU-s csatlakozásáról
Közvélemény-kutatási eredményt közölt májusban a Nézőpont Intézet is, de az Magyarországon készül Ukrajna uniós csatlakozásáról. Az eredményből kiderült, hogy az elmúlt időszakban 62 százalékról 67 százalékra emelkedett az elutasítók aránya, és 29 százalékról 23 százalékra esett vissza a támogatóké.
Orbán Viktor 2025. március elején hirdette meg az Ukrajna európai uniós tagságáról szóló véleménynyilvánító szavazást, amely június 20-án zárult. 2,27 millióan voksoltak, és 95 százalékuk ellenezte Kijev csatlakozását.
Megmondták Merznek, mit fog tenni Oroszország Németországgal, ha az ukránok csak egyetlen Taurus rakétával is eltalálják őket
Ukrajna régóta könyörög Németországnak nagy hatótávolságú Taurus rakétákért, a kérdés májusban is napirenden volt, és az oroszok is reagáltak rá.
Moszkva közölte: ha Ukrajna Taurus rakétával támadja meg Oroszországot, akkor azt úgy veszik, hogy Németország hadba lépett ellenük. A válasz pedig az lesz, hogy a Taurus németországi gyártóüzemét légicsapással megsemmisítik, mondta a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökségnek Igor Korotcsenko katonai elemző, a Nemzetvédelem című folyóirat főszerkesztője.
Elmondása szerint az ilyen válaszcsapáshoz két Oresnyik rakétarendszer is elegendő lenne, amelyek mindegyike hat darab nem nukleáris felszereltségű hiperszonikus harci egységet hordoz.
Egyelőre azonban nem kell Oroszországnak megtorló csapáson gondolkodnia, mert
elődjéhez hasonlóan Friedrich Merz kancellár sem enged az ukrán kéréseknek.
Németország a Reuters tudósítása szerint jelenleg mintegy 600 darab Taurus rakétával rendelkezik, és a parlament elé benyújtott költségvetési javaslat szerint 2029-ben kezdenék meg a továbbfejlesztett változat gyártását.
