Iráni konfliktus: több ezer magyar várakozik Dubajban és az Emírségekben – vannak cégek, akik már mentik az utasszállítóikat
Az iráni konfliktus eszkalációja nemcsak a tengeri kereskedelmet és az energiapiacokat rázta meg, hanem a légi közlekedésben is súlyos fennakadásokat okozott. A térség több országában légtérzár van érvényben, miközben egyes légitársaságok korlátozott kerülő útvonalakon próbálnak újraindulni, mások teljes leállásra kényszerültek. A helyzettel kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is megszólalt.
Kerülő útvonalon indul újra az Etihad Airways
Az AIRportal.hu beszámolója szerint korlátozott nyitás keretében az Egyesült Arab Emírségek nemzeti légitársasága, az Etihad Airways egyetlen kerülő útvonalon, Omán és Szaúd-Arábia légtere felé indította el járatait London, Amszterdam és Párizs irányába. Ez is azt bizonyítja, hogy a hagyományos útvonalak – különösen az iráni légtér, valamint több Öböl menti ország légtere – továbbra sem tekinthetők biztonságosnak.
Ugyanakkor a közösségi médiában megjelent információk szerint a helyzet ennél is összetettebb. Egy kommentelő a külügyminisztériumra hivatkozva azt állította, hogy
ezekre a járatokra nem értékesítettek jegyeket, és a következő nap délután három óráig nincs utasforgalom.
Hivatalos megerősítés erről nem érkezett, de a légitársaságok részleges működése és a légtérzárak meghosszabbítása alapján nem zárható ki, hogy egyes járatok pozicionáló vagy technikai célból közlekednek. Beszámolók szerint több járatot valóban üresen indítottak, kimenekítve az utasszállítókat a térségből, de ezzel egy időben valóban megkezdődtek a korlátozott utasszámmal történő repülések is.
Több magyar is kikerült már a veszélyzónából
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-videóban tájékoztatott arról, hogy a biztonsági helyzet romlik, az iráni csapások egyre hevesebbek, és a légtérzárakat több országban meghosszabbították. A konzuli védelemre regisztrált magyarok száma 5059-re emelkedett, közülük 2667-en az Egyesült Arab Emírségekben, jellemzően Dubajban tartózkodnak. Az Emirates légitársaság a tárcavezető közlése szerint legalább a következő nap délután három óráig nem indít járatokat.
Katarban, Bahreinben és Kuvaitban szintén légtérzár van érvényben, míg Izrael fölött március 4-ig hosszabbították meg a korlátozást.
Szaúd-Arábia és Omán légtere nyitva maradt, ezek az országok alternatív kiutazási pontként szolgálhatnak. A miniszter beszámolója szerint néhány magyar állampolgár már szárazföldön átlépett Szaúd-Arábiába, és onnan hosszabb utazással elhagyta a térséget. Ománból az Oman Air továbbra is üzemel, azonban a repülőjegyek ára a tárcavezető szerint hatszorosára-hétszeresére emelkedett, ami jelentős többletterhet jelent a hazautazóknak.
A bizonytalanság nemcsak az utasforgalmat, hanem a globális energiaellátást is érinti. A külügyminiszter közlése szerint a Hormuzi-szoros lezárása tényként kezelhető, márpedig ezen az útvonalon halad át a világ kőolajforgalmának mintegy harmada és a cseppfolyósított földgáz-kereskedelem jelentős része.
A tengeri energiaszállítás megbízhatóságának csökkenése már most érezhető a piacokon, és további zavarokat vetít előre.
A térségben tartózkodó magyar állampolgárokat a helyi hatóságok arra kérik, hogy maradjanak szálláshelyeiken, és kövessék a hivatalos tájékoztatást. A magyar külképviseletek folyamatos ügyeletet tartanak, és minisztériumi szinten is megtörtént a kapcsolatfelvétel az érintett országok hatóságaival.
Légi közlekedési káosz: több százezer ember rekedt a régióban
Az iráni konfliktus miatt hétfőn újfent több mint ezer járatot töröltek, így három nap alatt már több mint hétezer légi járatot érintett a válság, ami a koronavírus-járvány óta nem látott mértékű fennakadást okoz. A térség legnagyobb repülőterei – köztük a dubaji, a világ egyik legforgalmasabb légikikötője – immár harmadik napja zárva tartanak, miközben Irán, Irak, Kuvait, Izrael, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Katar légtere gyakorlatilag kiürült.
Több százezer utas rekedt a Közel-Keleten és világszerte más repülőtereken is,
ráadásul a személyzet és a repülőgépek szétszóródása a járatok újraindítását is nehezíti. A régióból gyakorlatilag csak Szaúd-Arábián keresztül lehet távozni, de a rendkívüli kereslet miatt egy magángép bérlése akár 350 ezer dollárba (mintegy 128 millió forintba) is kerülhet. A káoszt tovább mélyíti az olajár megugrása, amely a légitársaságok költségeit is emeli, miközben a befektetők már jelentős árfolyameséssel reagáltak az ágazatban.
