A horvátok szerint semmi szükség a Barátság vezetékre: minden szomszédjának segít, harmadáron

Horvátország kész segíteni a szomszédos tagállamoknak, amelyeket a közel-keleti események miatti magasabb energiaárak érinthetnek ezt Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök hétfőn mondta az Euronews műsorában. Jelezte, hogy az Európai Unió álláspontja a közel-keleti eseményekkel kapcsolatban nagyon világos és egységes a Brüsszel által vasárnap kiadott nyilatkozatot fogadó negatív reakciók ellenére. Az Adria kőolajvezetékről kiemelten Magyarország és Szlovákia kapcsán beszélt.

A horvát fél szerint az Adria lehetne a fő útvonal

A Közel-Keleten kibontakozó események miatt az olajárak a ma reggeli kereskedésben mintegy 8 százalékkal emelkedtek, később 5,9 százalékkal tovább nőttek (hordónként 71 dollárra). A Brent keverék ára 6,2 százalékkal hordónként 77,38 dollárra nőtt. Egy elhúzódó háború valószínűleg magasabb árakat eredményezne más üzemanyagok és a benzin esetében, és ez végiggyűrűzhetne a globális gazdaságon, növelve az általános termelési költségeket. Andrej Plenkovic kijelentette, hogy Horvátország kész kivenni a részét az uniós tagállamok energiaszükségleteinek kielégítésében. Hangsúlyozta, hogy Zágráb többször is azzal érvelt partnereinek, köztük Magyarországnak és Szlovákiának – amelyek jelenleg is vitában állnak Ukrajnával a Barátság vezeték károsodása miatt, amelyen keresztül olcsó olajat importálnak Oroszországból –, hogy az adriai vezetéket elsődleges, nem pedig másodlagos ellátási útvonalnak kell tekinteni.

Háromszor olcsóbb?

A horvátországi Omisalj kikötőt a százhalombattai és pozsonyi finomítókkal összekötő vezeték akár évi 14 millió tonna nyersolajat is képes szállítani, további 9 millió tonna pedig Szerbia pancsovai finomítója számára áll rendelkezésre. A miniszterelnök szerint a csővezeték

• megbízható,
• teljes kapacitással rendelkezik,
• és nem kell számolni a szállítási díjak és költségek problémájával.

Ez utóbbi – mondta – „értékelésünk szerint háromszor olcsóbb a Barátság vezetékénél”.

Még egyeztetni kell Iránról

„Folytatjuk a konzultációkat” – mondta a miniszterelnök Irán kapcsán. Az EU külügyminisztereinek vasárnap délutáni virtuális ülése után Kaja Kallas, a blokk külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arról beszélt, hogy az EU megtesz minden szükséges lépést az uniós polgárok biztonsága érdekében a Közel-Keleten, és figyelmeztetett, hogy a további eszkaláció veszélyeztetheti a régiót. A tudósítás szerint Spanyolország és Szlovénia megakadályozta az erősebb nyelvezet használatát, Madrid pedig különösen elítélte az Irán elleni szombati amerikai–izraeli légicsapásokat. José Manuel Albares külügyminiszter hétfőn megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael egyoldalú fellépése Iránban „nem élvezi az Egyesült Nemzetek Alapokmányának vagy a nemzetközi jognak a támogatását”.

Andrej Plenkovic azonban azzal érvelt, hogy a témában jogosan az úgynevezett E3-országok – Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság – vették át a vezetést, mivel kulcsszerepet töltenek be az Iránnal folytatott nukleáris tárgyalásokban. A három ország vasárnap késő este közös nyilatkozatot adott ki arról, hogy készek olyan védekező akciókra, amelyek a forrásuknál semlegesítik Irán rakétáit és drónjait. Ugyanakkor ezt Plenkovic szerint alapvetően nemzeti nyilatkozatnak kell tekinteni, hiszen a 27 tagország erről nem döntött közösen. Arra a kérdésre, hogy elkerülhetetlen-e az iráni rezsimváltás, óvatosságra szólított fel, lévén „az országon belüli jelenség nagyon sokrétű”.