BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Párbeszédet kérnek a kormánytól a vasúttársaságok

A szeptember végén bejelentett kormányzati segítség eddig még nem érkezett meg a vasúti árufuvarozási szektor terheinek könnyítése érdekében, emiatt fokozódik a bizonytalanság és aggodalom a vállalkozó vasúti társaságoknál.

A szeptember végén bejelentett kormányzati segítség eddig még nem érkezett meg a vasúti árufuvarozási szektor terheinek könnyítése érdekében, emiatt fokozódik a bizonytalanság és aggodalom a vállalkozó vasúti társaságoknál, akik 

2022-ben 24 milliárd forint többletköltséget kell elszenvedjenek a drasztikusan megnövekedett energiaárak miatt – írja közleményében a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület,

amely azt is megjegyzi, a vasút mostanáig minden energiaintenzív támogatási programból kimaradt. A vállalkozó vasúti társaságokat is képviselő Hungrail ezért a lehető leghamarabb párbeszédet kíván kezdeményezni a közlekedésért felelős tárca új vezetőjével, Lázár Jánossal.

Fotó: Kallus György / VG

Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, két hónapja az azóta már megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) november közepén menesztett közlekedésért felelős államtitkára, Vitézy Dávid felvázolta, hogy a minisztériumban kidolgozott javaslat szerint átlagosan körülbelül 40 százalékkal csökkenhet a vasúttársaságok pályahasználati díja, és a hálózat-hozzáférési díj (HHD) felárát is eltörölnék, így 

évente 8-9 milliárd forinttal lehetnek kisebbek a vasúti árufuvarozók terhei. 

Rendkívüli bejelentés: újabb távozó a kormányból

Az eddigi közlekedési államtitkári feladataim véget érnek – közölte közösségi oldalán Vitézy Dávid, nem sokkal azt követően, hogy bejelentették, megszűnik a Technológiai és Ipari Minisztérium.

Az egyesület kommünikéje kiemeli, habár az intézkedés lélegzethez juttathatná az ágazatot, amelynél a villamosenergia díja a korábbi hét-nyolc százalék helyett mára a kiadások körülbelül egyharmadát teszi ki, az állami szerepvállalás azonban továbbra is várat magára.

A Hungrail rámutat, hogy a növekvő energiaárak folyamatosan veszélyeztetik a hazai ellátási láncok működését, ugyanis a jelenlegi finanszírozási környezet jelentős kockázatot rejt magában: például összeomolhatnak azok az ellátási láncok is, amelyek nagymértékben támaszkodnak a vasúti árufuvarozásra. 

A Fenntartható és Intelligens Mobilitási Stratégia célkitűzése, hogy 2030-ra a közúti áruszállítás 30 százalékát vasútra vagy egyéb környezetkímélő szállítási módra kell terelni. Magyarországon éves szinten  jelenleg 50 millió tonna áru mozog vasúton – ami az egyik legenergiaintenzívebb szektor, a fuvarfeladatok 90 százalékát elektromos vontatással teljesítik – és ezen felül még mintegy 20 millió tonna árut kell átterelni rá a következő hét évben. 

Az írás megjegyzi: e szektor nélkül nem működik az ellátási lánc, nem kap elég nyersanyagot az ipar, és az áruk nem jutnak el az értékesítési pontokra, továbbá

az emberi környezet jelenlegi minőségét csak a vasúti fuvarozás fenntartásával lehet megőrizni, illetve javítani, ezért okvetlenül szükség van egy olyan forgatókönyvre, amely lélegeztetőgépen tartja a vasútvállalatokat addig is, amíg a kormányhatározat nem kerül kihirdetésre.

A Hungrail támogatja azt a javaslatot, miszerint a végleges döntés megszületéséig az egyes társaságokkal a MÁV egyezzen meg arról, hogy az október és december közötti időszakra vonatkozóan csak a felár elengedésének összegével csökkentett díjat kelljen kifizetnie.

Visszafordíthatatlan bajjal járhat Ursula von der Leyen nemtörődömsége

A vasúti szakma szerint az Európai Bizottság nem reagált érdemben a súlyos problémákra, pedig a szektor akár kétmilliárd eurós veszteséget is elszenvedhet a villamosenergia-árak drasztikus emelkedése miatt.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.