BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Elbukott az árufuvarozás zöldítésének uniós programja

A klímacélok elérését az intermodális szállítás segítheti, de a vasúti és belvízi szállítást eddig nem segítette kellően az uniós intézkedések rendszere.

Egyelőre teljesíthetetlennek látszik a 2030-ig a nagy távolságú közúti fuvarok 30 százalékának vasútra vagy vízre terelését célzó uniós célkitűzés, sőt az elmúlt négy évben a vasúti és vízi áruszállítás több mint 10 százalékkal csökkent is – olvasható a budapesti, Kelet-Európai Intermodális Konferenciáról szóló beszámolóban, amelyet a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) tett közzé.

Az árufuvarozás zöldítése kulcskérdés az uniós klímacélok elérésében, már csak azért is, mert a szállítmányozás felel a szén-dioxid-kibocsátás mintegy 20 százalékáért. Ezt főként az áruk szállításának közútról vasútra vagy vízre terelésével lehetne elérni. 

Truck,With,Container,On,Highway,,Cargo,Transportation,Concept.,Shaving,Effect.
Fotó: Shutterstock

Azonban az Európai Számvevőszék intermodális fuvarozásról készített, nemrégiben publikált jelentése szerint az Európai Bizottság vonatkozó céljai, miszerint 2030-ra a nagy távolságú – 300 kilométer feletti – közúti fuvarok csaknem egyharmadát kellene vasúton vagy vízen szállítani, már azok kitűzésekor (2011, 2020) sem voltak reálisak, sőt a helyzet még rosszabb, mint volt egy évtizeddel ezelőtt.

Európában a vasúti árufuvarozás 2010 és 2019 között mindössze 8 százalékkal nőtt, amit 2019 és 2022 között közel 10 százalékos visszaesés követett, 

miközben a belvízi fuvarozás is jelentősen csökkent ezen időszak alatt, míg a közúti fuvarozás mind az árutonnák, mind a tonnakilométerek tekintetében jelentősen nőtt.

Az MLSZKSZ elnöke, Fülöp Zsolt szerint ugyan Magyarország az elmúlt négy évben átlag fölött teljesítette az unió célkitűzését, a helyzet azonban itt sem rózsás, de a romlás mértéke mérsékeltebb, mint az európai átlag. A 30 százalékos átterelés azonban a jelenlegi ütemben így sem valósítható meg 2030-ra.

Magyarországon az utóbbi négy évben a vasúti árufuvarozás árutonna (mínusz 1,46 százalék) teljesítménye csökkent, a tonna kilométer (plusz 7,41 százalék) tekintetében azonban számottevő növekedés volt – nagyobb távolságra kevesebb árut fuvarozott a vasút. Eközben a közúti árufuvarozás mind az árutonna (plusz 0,87 százalék), mind a tonnakilométer (plusz 0,64 százalék) alapján bővült. A belvízi fuvarozás azonban kifejezetten vesztesnek bizonyult, árutonna (mínusz 8,57 százalék) tekintetében és tonnakilométerben (plusz 0,37 százalék) nézve is alig növekedett.

Az intermodális fuvarozás ugyanakkor folyamatosan és dinamikusan a fejlődött. 

Csak 2021–2022-ben lehet szerény növekedésről beszélni (teljes mennyiség plusz 1,67 százalék, konténeres forgalom plusz 1,31 százalék, félpótkocsik forgalma mínusz 0,60 százalék.) Egyedül a félpótkocsis forgalom csökkent kismértékben a magas vasúti vontatási költségek miatt.

Fülöp Zsolt szerint a célok eléréshez új szakpolitikai beavatkozásra van szükség és az eddigi, túlzottan megengedő szabályokat olyanoknak kellene váltania, amelyek mindenkire kiterjednek, kötelezők, és közelebb hozzák az intézkedéseket az operatív működéshez. Emellett fontos a számonkérhetőség és az, hogy a tagállamoktól konkrét fejlesztési, megvalósítási terveket várjanak el. A klímacél eléréséhez nélkülözhetetlen, hogy növeljük az intermodális fejlesztéseket és a fuvarozási módváltás dinamikáját.

Az intermodális fuvarozás fejlesztéséhez 

a vasúti fuvarozás 25 kilométer per órás átlagsebességét a közúti 60 kilométer per órás átlagsebességhez kellene közelíteni.

Az MLSZKSZ javaslata négy fő beavatkozási területet fogalmaz meg, ezek az infrastruktúra, az eszközök, a szabályozás és az ösztönzők fejlesztése.

Jelentős vasúti beruházásokra van szükség legalább a TEN-T hálózatok terén, biztosítani kell a terminálok vasúti megközelíthetőségét, az infrastruktúra kiépítését, a TEN-T műszaki követelmények megteremtését. 

Sokat segítene egy olyan motivációs rendszer is, amely rábírná a közúti fuvarozó cégeket a vasúti fuvarozás igénybevételére – tette hozzá Fülöp Zsolt, aki elárulta azt is, hogy szövetség piaci szereplők bevonásával összegyűjtötte azokat a területi elemeket az Európai Bizottság részére, amelyekkel kapcsolatban gyorsan, uniós szintű megállapodásra kell jutnia a tagországoknak. A javaslatcsomagban szerepel többek között a kereskedői vasutak együttműködési készségének fejlesztése, az árajánlatadások felgyorsítása, a határátmenetek és a fuvarfeladatok végrehajtásának lerövidítése, a vészhelyzeti reakcióképesség újragondolása, a működési szabályozók egyszerűsítése és a dolgozók piaci szemléletének fejlesztése is.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.