A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 1 100 451 utast regisztrált 2024 első hónapjában, ez a koronavírus-járvány előtti 2019-es rekordév azonos időszakához képest 9,3 százalékkal több – írja az AIRportal.hu, hozzátéve, a tavaly januári forgalomhoz viszonyítva még jelentősebb, 16,5 százalékos a növekedés. Ugyanakkor a Covid hatásai által nem érintett 2020. januárinál 5,9 százalékkal kevesebb.

Budapest,,Hungary,On,17th,May,2016:,Budapest,Ferenc,Liszt,International
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér több mint 1,1 millió utast regisztrált 2024 januárjában.
Fotó: Shutterstock

A portál kiemeli: a Budapest Airport légiáru-forgalma a múlt hónapban 18 074 tonna volt, 5049 tonnával, 38,8 százalékkal több, mint egy éve. Ez azt jelenti, hogy

a cargo-üzletág még sosem ért el ennyire erős forgalmat januárban.

Az oldal megjegyzi, hogy a közölt adatokba a repülőtéren áthaladó, de közúti fuvarozással szállított áru mennyiségét is beleszámolja az üzemeltető.

Még egy érdekes adalékra hívják fel a figyelmet: a budapesti repülőtéren 8563 le- és felszállást könyveltek januárban, ez a 2023-as év első hónapjának forgalmi adatát 18,3, míg a 2019-esét 0,6 százalékkal haladja meg.

Mekkora forgalmat bonyolított le a Budapest Airport 2023-ban?

Több mint 14 millió 701 ezer utas és 201 306 tonna légi áru fordult meg Ferihegyen tavaly. Habár az utasforgalom 9,1 százalékkal maradt el a 2019-es rekordévétől, a légi áru mennyisége minden korábbi csúcsot megdöntött. A repülőtér üzemeltetője idén azzal kalkulál, hogy az utasok száma meghaladja majd a járvány előtti 16,2 milliót.

Több mint 100 milliárdos fejlesztés az elmúlt négy évben

A BUD Cargo City bővítésének első üteme a tervek szerint befejeződött. A mintegy 30 millió eurós (11,65 milliárd forint) beruházásból két új repülőgép-állóhelyet építettek, így immár egyszerre négy cargorepülőgép egyidejűleg történő kiszolgálása is megvalósulhat, miközben az árukezelő komplexum raktár- és irodakapacitása 6500 négyzetméterrel bővült. A Budapest Airport az elmúlt négy évben több mint 100 milliárd forint összegben hajtott végre fejlesztéseket. 

 

Küszöbön a kormány bejelentése a ferihegyi reptér visszavásárlásáról

Akár már februárban megszülethet a megállapodás a ferihegyi repülőtér visszavásárlásáról – erről is beszélt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy közelmúltbeli sajtóeseményen. Ahogy arról már többször írtunk, az elmúlt hónapokban a magyar állam tudatosan készítette elő a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaállamosítását:

  • értékesítette többek között a távközlési szolgáltató Yettel Magyarország Zrt.-ben és a Yettel Real Estate Hungary Zrt.-ben a 25 százalékos, illetve 
  • az átjátszótornyok üzemeltetéséért is felelős CETIN Hungary Zrt.-ben a 20 százalékos tulajdonrészét, korábban
  • eladta Erste-részesedését 87,5 milliárd forintért és
  • az eddigi 45-ről 10 százalékra csökkentette tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában.

A három ügylet pénzügyi zárása jelentős, összesen több mint 700 millió eurós (mintegy 270 milliárd forint) bevételt eredményezett, és azóta kiderült, hogy zajlik a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-ben és a Magyar Posta Biztosító Zrt.-ben meglévő 66,9 százalékos állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt piaci versenyfolyamat is, amely a tavasszal zárulhat a szerződéskötéssel. 

Loading,Cargo,On,Plane,In,Airport,Before,Flight
A Budapest Airport cargoüzletága a legerősebb januári forgalmát regisztrálta idén.
Fotó: Shutterstock

 

Bármikor jelentik is be a tranzakciót, gazdaságtörténeti jelentőségű lesz

A Budapest Airportot az Airport Holdingtól veszi meg a kabinet, amelyben

  • a német repülőtér-üzemeltető AviAlliance 55,44 százalékos,
  • a szingapúri befektetési alap tulajdonában álló Malton 23,33 százalékos,
  • a kanadai nyugdíjalap, a Caisse de dépot et placement du Québec pedig 21,23 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik.

A rendkívül komplex adásvétel értékében és bonyolultságában is sokszorosan meghaladja például a Vodafone felvásárlását. Három éve, 2021-ben már volt egy felvásárlási kísérlet egyébként, akkor a repteret 4,4 milliárd euróra becsülték. Tavaly szeptemberben a Bloomberg arról cikkezett, hogy 4 milliárd eurós lehet a mostani deal, ami mai árfolyamon számolva 1553 milliárd forint. 

Az is ismert, hogy az állam hosszú távon többségi tulajdonos kíván lenni, 51 százalékos tulajdoni hányaddal, míg a francia Vinci SA 49 százalékos kisebbségi tulajdonossá és szakmai üzemeltetővé is válhat az egyesség részeként, a katari állami beruházási alap pedig pénzügyi vagy stratégiai befektetőként csatlakozhatna a konzorciumhoz.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a tranzakció gazdaságtörténeti jelentőségű lesz.