Egy februári kormányrendelet számos, a magyarországi közúti árufuvarozást segítő feladatot fogalmazott meg, amelyek – kétségtelen előnyeik mellett – kedvezőtlenül is hathatnak a vasúti árfuvarozásra és a környezetre.
A kormányrendelet (2024. május 31-i, július 31-i, illetve december 31-i határidővel) előírja, hogy
- legalább negyedévente üljön össze egy koordinációs ágazati munkacsoport,
- meg kell vizsgálni a fő közúti áruszállítási útvonalak mentén a modern, biztonságos, szálláslehetőséggel is kibővített parkolók és pihenők kialakításának lehetőségét,
- lépni kell az Európai Unión kívüli szállítások esetében magyar fuvarozók árufuvarozási célú beutazásai vízummentessége érdekében,
- gyorsítani kell a határátlépést,
- a közúti fuvarozási engedélyek számának megállapításakor figyelembe kell venni a magyar fuvarozók és a nemzetgazdaság érdekét,
- meg kell vizsgálni a közúti fuvarozóknak gyakori úthasználat esetén adható kedvezmények és díjcsökkentések lehetőségét.
A kormányrendelet minden passzusa előremutató, azokat a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület üdvözli is, azonban – mint Hódosi Lajos, az egyesület ügyvezető igazgatója a Világgazdaságnak kijelentette – fontos, hogy a gazdaság ütőerének számító, évi 50 millió tonna árut szállító vasúti árufuvarozás versenyképességét is kiegyenlítsék a logisztikai ágazaton belül. Ehhez – a logisztikai ágazat szereplőinek versenyképességéről – egységesen kellene gondolkodniuk a döntéshozóknak.
Gyors és biztonságos határátlépésre van szükség
A Hungrail – a közút megsegítését célzó intézkedések mentén – részletes helyzetképet adott a vasút versenyképességét rontó állapotokról. Elsőként rámutat, hogy a közútra és a vasútra egységesen igaz, hogy a határforgalmi megállapodások elavultak, nem illeszkednek a megváltozott működési környezethez. Emiatt indokolatlanul sokat kell várakozni a határon, az átjutás lassú, esetenként vágányzárak is vannak. Mindezek következtében évente több mint egymilliárd forint többletköltség keletkezik a vasúti árufuvarozásban. Emiatt elvész az ország vonzereje a vasúti tranzit terén, a megbízók egy része elkerüli az országot, vagy közútra vált. A megoldás pedig kézenfekvő: fizikailag könnyen, de biztonságosan átjárhatóvá kell tenni a határainkat, elsősorban a keletről nyugatra tartó áruforgalom érdekében.
Segít a külföldi közúti fuvarozói engedélyek kiadásának szigorítása
A vasúti árufuvarozás versenyképességét is érinti a nemzetközi fuvarozói engedélyek felülvizsgálata. Egy jól átgondolt engedélygazdálkodási stratégiával és egy hozzáillesztett, a vasutat helyzetbe hozó üzletpolitikai kedvezményrendszerrel jelentős tranzitforgalmak terelődhetnek át vasútra, nem csak az intermodális (több fuvarozási módot ötvöző) forgalomban. A Hungrail azonban itt hangsúlyozza, hogy a nemzetgazdaság érdekeinek figyelembevételekor ne olyan rövid távú szempontok érvényesüljenek elsősorban, mint az útdíjbevételek vagy az üzemanyag-eladásból származó jövedékek maximálása, hanem a szennyező fizet, illetve a használó fizet elv alkalmazása.
Környezeti hatások a mérlegen
A közút energiahatékonysága jóval gyengébb a vasúténál, de az externáliái (például a zaj, a torlódás, a balesetek és a károsanyag-kibocsátás) is jóval meghaladják a vasútét – mutat rá a vasúti szervezet. Ezért olyan szabályozási környezetet kell teremteni, amelyben Magyarország versenyképes, fenntartható közlekedési szolgáltatásokat kínálhat. Ezen externáliák az idén januárban életbe lépett szabályozás szerint be is épültek az EU-ban, így Magyarországon is az autóutak és a főutak használatáért fizetendő díjba. Az intézkedés tompítja a vasúti árufuvarozás versenyhátrányát, de csak tompítja, hiszen a vasút minden egyes megtett kilométer után fizet az infrastruktúra-használatért. „Tisztában vagyunk azzal, hogy a logisztikai ágazat drágulása növeli az inflációt. Azonban a nemzetgazdaság logisztikai igényét a szállítási módok kombinációja szolgálhatja csak ki hosszú távon is hatékonyan és alacsony költségszinten” – érvelt Hódosi Lajos a logisztikán belüli együttgondolkodás mellett.
A Hungrailnél úgy látják, hogy az útdíjból befolyó pluszbevételeket a kedvezmények megadása mellett fontos lenne az intermodális fuvarozás fejlesztésére visszaforgatni.
A közúti ellenőrzés szigorítása jó irány
A Hungrail határozottan egyetért a közúti ellenőrzés hatékonyságának fokozásával. Ám jelezte, hogy a vasút jóval biztonságosabb, viszont a közúti tranzitforgalom vasútra terelésével jelentősen csökkenthető a közúti balesetek kockázata. 2022-ben Magyarországon közel 15 ezer közúti balesetet regisztráltak, a balesetekben 19 546-an sérültek meg, 4309-en súlyosan, 537-en pedig életüket vesztették. Vasúti baleset száznál is kevesebb volt a KSH adatai szerint.
Minél több információra van szükség
Egy 2020-as uniós rendelet szerint az áruszállítási információkat elektronikus útra kell terelni, minden közlekedési ágban. Ám az e tárgyban született, 2022-es kormányrendelet csak a közút hazai szabályozási környezetének vizsgálatát írja elő – nehezményezi a Hungrail. Kérdésesnek tartja továbbá, hogy e feladat megvalósítható-e az előírt, 2024. május 31-i határidőre, hiszen még azok a végrehajtási és felhatalmazáson alapuló rendeletek sem születtek meg, amelyek kiadását az eredeti EU-s rendelet legkésőbb 2023 végéig várta el.
Nyoma nincs az áru vasútra terelésének
Határozottan fel kell lépni a fenntarthatóbb közlekedési módok felé a 2020-ban megjelent uniós Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia iránymutatása szerint. Ez az árufuvarozásban tetemes mennyiségű áru vasúti, belvízi és rövid távú tengeri fuvarozásra való átirányítását jelenti. Az iránymutatás kilátásba helyezett a vasúti piac bővítését célzó intézkedéseket is. Az európai zöldmegállapodás továbbá szorgalmazza, hogy a jelenleg 75 százalékban a közutakon történő szárazföldi áruszállítás nagyobb részét a vasútra és a belvízi utakra tereljék. Ehhez – mint a szervezet felsorolja –
- jelentősen növelni kell a vasúti kapacitásokat,
- erősíteni a pályahálózat-működtetők határokon átnyúló koordinációját, együttműködését,
- szükség van a vasúti hálózat általános irányításának javítására is, például a digitális csatlakoztatás és az automatizálás révén.
A stratégia szerint a 2015-ös szinthez képest a vasúti árufuvarozás forgalma 2030-ig 50 százalékkal fog nőni, 2050-ig pedig megkétszereződik.
Csapdák a zöld-árufuvarozás uniós tervezetében
Tavaly Brüsszel megjelentette a zöld-árufuvarozási jogszabálycsomag tervezetét, amellyel a második félévi magyar elnökségnek is bőven lesz feladata. Főleg azért, mert a szervezet szerint ezek az anyagok jelen formájukban jókora kockázatokat hordoznak. A közút zöldítését a vasút támogatja, de rendszerszinten a közlekedés zöldítésének kell az elsődleges célnak lennie, egy esetleg ellentétes irányú (vasútról közútra történő) modális váltás elkerülése érdekében.
