Az elektromos járművekre való átállás drámai felgyorsulásának előjeleit látják a Boston Consulting Group (BCG) szakértői. Ha azonban a globális felmelegedés lassítására kitűzött nemzetközi célokhoz mérjük a változást, ennél még sokkal nagyobb sebességre kell kapcsolni, és van is esély rá, hogy ez megtörténjen – áll a közzétett tanulmányukban.
Az elmúlt több mint egy év fejleményeit elemezve a szakemberek arra jutottak, hogy az új könnyű járművek eladásainak több mint felét teszik majd ki az elektromos meghajtásúak 2026-ra, négy esztendővel korábban, mint ahogy 2020 elején jósolták. Egy évtizeddel később már az értékesítés domináns részét adhatják a belső égésű motorokkal (ICE) meghajtott járművekkel szemben.
A járműpark egészének lecserélődése azonban lassúbb folyamat lesz, és a tanulmány szerint még az ambiciózus terveket megfogalmazó Európai Unióban sem eredményezi a párizsi egyezményben megcélzott gázkibocsátás-csökkentést a következő három évtizedben, ahhoz a kibocsátást 2043-ra kellene 90 százalékkal csökkenteni a most jósolt 2050 helyett.
Az elektromos autók és a hibridek részaránya az újautó-eladásokban tavaly az Egyesült Államokban 2,2, Kínában 5, az EU-ban pedig 9,3 százalékra nőtt, úgy, hogy a negyedik negyedévben éves alapon 230 százalékkal ugrott meg az értékesítésük.
A nagy gyártók elektromos és hibrid modelljeinek a száma 2023-ra háromszáz fölé szökhet fel. Akkumulátoraiknak egy kilowattórára eső előállítási költsége tavaly 20-30 százalékkal, 150 dollár alá esett. A BCG szakértői szerint az ICE járművek kivezetése az EU-ban és Kínában lesz a leggyorsabb, ám viszonylag lassú lesz Brazíliában – ahol az e-autók drágák, és inkább a bioüzemanyagokat támogatják – és Indiában, ahol fontos marad a dízel és a földgáz. Japánban hosszú időre tartósulhat a hibridek túlsúlya.
Az eladások gyorsulása ellenére még két évtized, mire az e-gépkocsik túlsúlyba kerülhetnek az utakon. Ha 2035-re az eladott új autók fele nulla kibocsátású lesz, a teljes gépjárműpark 70 százaléka még mindig benzint vagy gázolajat éget majd.
A gyorsan haladó EU-ban elérhető az a cél, hogy 2050-re szinte ne maradjon az útjain ICE jármű, de addig még itt is sokkal több széngázt pumpálnak a légkörbe a tervezettnél
– írták a szakértők.
A kibocsátási célok az EU-ban akkor érhetők el, ha még gyorsabban száműzik a belső égésű motorokat az újautó-piacról, és 2030-tól már nem adnak el belőlük többet. Az Egyesült Államokban, ha nem gyorsítanak, 2050-re csak háromnegyedével mérsékelhető a gázkibocsátás. A kormányzatoknak világszerte előrébb kellene hozniuk az emissziócsökkentést – ajánlja a tanulmány –, és a közművállalatokkal, az autógyártókkal együttműködve fel kellene gyorsítaniuk az e-autók akkumulátorainak töltésére szolgáló hálózat kiépítését. Erre minta lehet például a kaliforniai alacsony karbonüzemanyag-sztenderd program – tették hozzá a szakértők. A becslések szerint világszerte százmillióval kell növelni a töltőpontok számát a következő évtizedben, és egyes régiókban – például az Egyesült Államokban – ehhez a közművek korszerűsítésére is szükség lesz. Óriási feladatot jelent majd az e-autók tömeggyártásához a megfelelő ellátási lánc kiépítése is, és ez harmincszorosára növelheti a keresletet például a lítiumra és a nikkelre.
