Oszladoznak a felhők a légitársaságok körül
A bizalom a tengerentúlon, az USA-ban nagyobb, mint Európában. Az amerikai légitársaságok lassacskán visszatérnek a nyereségzónába, ami a tőzsdei megítélésükön is tükröződik (lásd a grafikont).
Egy soha nem látott fellendülés közepén vagyunk
– mondta Doug Parker, az American Airlines vezérigazgatója egy elemzői konferenciahívás keretében. „A prosperálás a második fél évben már folyamatban volt, a korlátozásokat fokozatosan feloldják vagy megszüntetik. Igyekszünk kihasználni ennek minden pozitívumát” – nyilatkozta a Financial Timesnak Willie Walsh, a British Airways (BA) tulajdonosa, az International Airlines Group (IAG) korábbi vezérigazgatója, aki most az iparág nemzetközi szövetségének (IATA) az elnöke.
Májusban kezdődött
Tavaly a szektor vállalatai 125 milliárd dolláros veszteséget szenvedtek el, az IATA becslései szerint az idén ezt további csaknem 50 milliárdos deficit követi. A Citigroup egy elemzése értelmében a levegőbe emelkedő utasszállító gépek száma ez év májusában elkezdett lendületesen emelkedni, s augusztus elejére a pandémia kitörése óta a legmagasabb szintre nőtt. Világszerte sorra oldják fel a korlátozásokat. Még Szingapúr is – amely sokáig a legszigorúbb zárlatokat rendelte el – bejelentette, hogy a beoltott utasok számára szeptembertől lehetővé teszi a karanténmentes utazást. Az EU-ban a digitális oltási útlevél bevezetése július elejétől növelte a repülési kedvet.
Azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztókkal nincs semmi gond, az utazási vágy továbbra is töretlen
– mondta Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. A fapadosok így várakozásaik szerint a nyár végére már visszatérhetnek a járvány előtti szintre. Mutatkozik némi optimizmus a hagyományos, inkább a hosszú távú üzleti utakra alapozó légitársaságok részéről is. Az Air France-KLM például bejelentette, hogy ebben a negyedévben már ismét nyereségessé válik.
Transzatlanti gondok
Az Egyesült Államokban a fellendülés gyorsasága, a belső piac hirtelen megélénkülése az iparág szereplőit is meglepte. Az American Airlines több száz járatot törölt, mert nem volt elég pilóta. Szakszervezeti források szerint akadt rá példa, hogy a legénység kénytelen volt a helyi repülőtér poggyászraktárában aludni, mivel a járatot szervező légitársaság nem tudott nekik időben szállodát foglalni. Előfordult, hogy egy-egy gép átmeneti üzemanyaghiány miatt nem tudott felszállni. A szektor persze nem szomorkodik emiatt, hiszen a négy nagy amerikai légitársaság közül három (Delta, American, Southwest) már nyereséget jelez előre a második negyedévre – a United Airlinesnál ez még várat magára. A prosperálást jelzi az is, hogy a Boeing közölte: a korábban tervezettnél tízezerrel kevesebb embert bocsát el. A lelkesedést a koronavírus-járvány delta-variánsának gyors terjedése sem akasztotta meg. A határok azonban egyelőre zárva vannak a tengerentúli turisták előtt, a légicégek alig várják, hogy a transzatlanti járatok is újra teljes kapacitással üzemelhessenek.
Ez a szegmens a pandémia előtt évi 12,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, ám több mint egy éve a kapacitások körülbelül negyedén üzemel. Az IATA szerint félő, hogy egy újabb nyár vész el a transzatlanti piacon.
Ázsia csendes
Az is gondot jelent, hogy a fellendülés az átoltottságban élenjáró nyugati országokra, főleg a belső piacra korlátozódik. Az Afrikába, a Közel-Keletre, Ázsiába és a csendes-óceáni térségbe induló járatok száma 60 százalékkal marad el a pandémia előtti szinttől. Az alacsony oltási rátájú államokban a delta-variáns terjedése újabb szigorításokat vetít előre.
A többé-kevésbé helyreállt kínai belső piac – mérete miatt – torzítja a régió statisztikáit; rosszabb a helyzet a legnagyobb kontinensen, mint első pillantásra látszik. Hasonlóak az állapotok a Csendes-óceán térségében. Új-Zéland és Ausztrália lezárta a transztasmaniai útvonalat, így a szektor jövője ebben a vonatkozásban a kormányzati politika kezében van. Az ausztrál Qantas légitársaság a 2021-es pénzügyi évben több mint 1,5 milliárd dolláros veszteségre számít, annak ellenére, hogy a belső piacon élénk a forgalom, és az állam is a segítségére sietett egy tetemes tőkeinjekcióval.
Botrányos Wii Air-közgyűlés
A fapados légitársaság július végi közgyűlésén a részvényesek csaknem kétharmada adta áldását a cég új bónuszrendszerére, melynek keretében a vezérigazgató, Váradi József akár 100 millió font juttatásban is részesülhet. A voksok azonban a kibocsátott részvényesi tőke csupán 16 százalékát képviselték, ugyanis a Wizz Air tavaly decemberben jelentősen korlátozta az EU-n kívüli befektetők (köztük a britek) szavazati jogait, hogy megfeleljen az uniós előírásoknak, és így továbbra is élvezzék a közösség belső piacának előnyeit. Hasonló lépést tett egyébként a Ryanair is, melynek tulajdonosi körében 60 százalék körüli az immár nem EU-s magánszemélyek és intézmények aránya. Az uniós üzemeltetési engedély feltétele ugyanis, hogy az adott légitársaság gazdáinak a többsége tagország legyen. (Vagy svájci, norvég, liechtensteini, izlandi.) A Wizz Air igazgatósága az új bónuszrendszer terveiről konzultált a részvényesi csoportokkal – a leghevesebben a brit tulajdonosok tiltakoztak. A szisztéma alapján Váradi tehát 100 millió font értékű részvényjuttatást kaphat, ha a vállalat árfolyama a következő öt évben eléri a 120 fontot (jelenleg 45-50 font).
