Mindenki kapott valamit a Nyíltpiaci Bizottság szerdai ülése után a Federal Reserve-től – értékelte az amerikai jegybank bejelentéseit és kommentárjait Thu Lan Nguyen, a Commerzbank deviza- és feltörekvő piaci elemzője. Ez azt is jelenti, hogy – bár az egész éves várakozás után a Fed végre átlépte a Rubikont a pénzszóró helikopterek egy részének visszarendelésével –, a piacok és a jegybankok nem szabadultak meg a legégetőbb kérdőjelektől: meddig és mennyire marad tartós és erős a világgazdaságban a megemelkedett és ennek fényében milyen gyorsan emelkedhetnek a kamatok.
A helyzet pikantériája, hogy az inflációt felhajtó fő tényezőket – az energiakrízist, a kínálati hiányokat és a járványt – mindenki átmenetinek tartja, de a központi bankok kockázatértékelésük alapján más-más módon reagálnak. Már az év eleje óta szélesedik azoknak a tábora, akik a kilábalás zökkenői ellenére az áremeléseket fékezendő belekezdtek pénzteremtő eszközvásárlásaik visszafogásába, sőt kamataik emelésébe. Közép-Európában az MNB nyomában a nagy jegybankok egytől egyig erre az útra léptek – szerdán Varsó, csütörtökön Prága is nagyot emelt a kamatokon –, és a vártnak megfelelően ehhez a táborhoz csatlakozott tegnap a Fed. A norvég központi bank csütörtökön megerősítette, hogy decemberben kamatot fog emelni, és jelzéseket adott a várható szigorításról korábban az ausztrál és a kanadai jegybank is. Fél lábbal lépett ebbe a táborba csütörtökön a Bank of England (a BoE). Bár az volt az általános várakozás, hogy a világ nagy jegybankjai közül elsőként kamatot emel, ülése után csak azt jelezte, hogy a következő hónapokban erre sor kerülhet, ha a gazdaság a várakozásoknak megfelelően teljesít.
A BoE döntése csak némiképp és valószínűleg átmenetileg csökkenti az Európai Központi Bank (EKB) magányosságát, amely Európában már szinte egyedül tart ki a laza monetáris politika mellett. Christine Lagarde, az EKB elnöke már a Fed döntése előtt újra jelezte, hogy a középtávú inflációs kilátások alapján nem reális az a spekuláció, hogy a bank akár már jövőre elkezdheti emelni kamatait. A Fed idáig nem ment, bár a szerdai ülés utáni közleményében megismételte, hogy ők is átmenetinek tartják az inflációt meglódító tényezők javát. A dollár csütörtökön fél százalékot erősödött az euró ellenében 1,155 környékére, a háromhavi csúcs közelébe, miután a Fed szerdán bejelentette, hogy ebben a hónapban 120 milliárd helyett már csak 105 milliárd dollár értékben vásárol kötvényeket, decembertől pedig 90 milliárdra csökken az összeg.
A dollár ereje többek közt annak tudható be, hogy a pénzbőség-teremtő eszközvásárlások csökkentése értelmezhető úgy is, hogy ez közelebb hozhatja a Fed kamatemeléseinek a kezdetét. A Fed döntéshozóinak többsége korábban csak 2023-ra jósolta az első emelést – ami már egy évvel hamarabb volna, mint amit a tavasszal jövendöltek –, ha azonban a jelenlegi ütemben csökkenti eszközvásárlásait a Fed, a program a jövő év közepére teljesen kifuthat. Jeremy Powell jegybankelnök sajtótájékoztatóján nem bátorította ezt az értelmezést, és a bank közleményében jelezte: a csökkentés ütemét rugalmasan kezeli, a gazdasági kilátások függvényében. Most így akkor minden az infláció alakulásától függ – summázta a Commerzbank elemzője –, hiszen a magas árnyomásra számítók a gyorsabb, a kevésbé aggódók a lassabb szigorítást olvashatják ki belőle.
Akárhogy is, a dollár és a Fed lépéselőnybe kerültek az euróval és az EKB-val szemben, mely utóbbi dilemmáját szépen illusztrálták az eheti beszerzésimenedzser-index adatok, amelyek azt mutatták: októberben tovább lassult az eurózóna kilábalása, miközben egyre feljebb pörögnek a vállalkozások költségei. Mivel a dollár erősödése a feltörekvő piaci devizák eladását szokta jelenteni, mindez azt is jelzi, hogy a közép-európai jegybankok ellenszélben harcolnak az infláció ellen kamataik emelésével. A pálya a világdeviza, a dollár felé billen, a kamatemelések ezért nehezen tudják erősíteni a régiós devizákat, ami az exportárakat csökkentve mérsékelhetné az inflációt. A lengyel jegybank meglepően nagy szerdai kamatemelése csak ideiglenesen tudta erősíteni a zlotyt. Ezt követően a cseh jegybank csütörtökön óriásit emelt, 125 bázisponttal 2,75 százalékra tolta fel irányadó kamatát. A korona két és fél hetes csúcsra erősödött a döntés után, de kérdéses, hogy tartani tudja-e ezt a szintet.
