Gyengült valamelyest az euró és a forint is az Európai Központi Bank csütörtöki bejelentései és kommentárjai után, az ütés azért nem volt nagyobb, mert amit a befektetők hallottak, az nagyjából megfelelt a várakozásoknak. Lassan véget ér a jegybankok hete, amely megerősítette, hogy más-más úton zárja 2021-et, a pandémia második évét, és kezdi az új esztendőt a világ két legnagyobb piaci befolyású jegybankja, a Federal Reserve és az EKB.
A fő különbség már az elmúlt hónapokban is abban mutatkozott meg, hogy a két bank másképpen ítélte meg az óceán mindkét oldalán több évtizedes magasságokba hágó veszélyeit: szárnyalnak az energia- és élelmiszerárak, és sok gazdasági ágazatot nyersanyag- és munkaerőhiány sújt, összezsugorítva a kínálatot, miközben a gazdasági kilábalás közepette a kereslet nő. Amint várható volt, szerdai ülése után elhagyta közleményéből az inflációs tényezőkről az „ideiglenes” jelzőt a Fed, az EKB azonban csütörtökön – bár emelte inflációs előrejelzéseit – azt jósolta, hogy a novemberben 4,9 százalékon futó infláció legkésőbb 2023-ra újra két százalékos célja alá bukik.
Visszatáncolt a forint, de ne örüljünk, nyakunkon az EKBA Bank of England, és főképp az EKB mai bejelentései újra megrángathatják a devizapiacokat. |
Nem csak a szavak, a monetáris politikai döntések is kifejezték a két jegybank közti különbséget, amely miatt az EKB döntései után 1,136 környékéről 1,13 régiójába gyöngült a dollár ellen az euró, miközben a szerdán már megcsípett 370 környéke és 367,8 közt ingadozott az euró keresztben a forint (amelyet más feltörekvő piaci devizákhoz hasonlóan gyakran eladnak, mikor a dollárt vásárolják a világpiacon). Mindkét jegybank megerősítette, hogy márciusban kifut a pandémia okozta válság enyhítését célzó óriási kötvényvásárlási programja. Az EKB-nál azonban ez sokkal kisebb változás, mivel a PEPP kifutásával is megmarad a korábbi kötvényvásárlási program, az APP, sőt ennek a havi összegét a második negyedévben megduplázzák, 40 milliárd euróra. Októberre a havi összeg visszacsökken az eredeti szintre, de a bank megőrzi a programot mindaddig, amíg a gazdaság segítségre szorul.
Mindkét jegybank optimista, hogy jövőre folytatódik a gazdaság kilábalása, az EKB elnöke, Christine Lagarde azonban sokkal többször említette sajtótájékoztatóján a járvány visszatérte okozta gazdasági bizonytalanságot, mint a Fed-elnök Jerome Powell, és többszörösen hangsúlyozta, hogy az EKB megőrzi rugalmasságát, hogy megfelelőképpen reagálhasson, bármelyik irányba változzon is a helyzet. Az EKB nem kezdene kamatemelésekbe, mielőtt befejezi a mennyiségi lazítást, és októberben még biztosan működni fog az APP a csütörtöki döntések szerint. Mindebből, és a bank inflációs előrejelzéseiből is az következik, hogy az eurózónában jóval később kezdődhetnek a kamatemelések, mint Amerikában. Ezt a Fed döntéshozóinak szerdán közölt „dot plot” szavazása is megerősítette: szeptemberben még csak egy kamatemelést valószínűsítettek 2022-re, most már hármat.
A napokban bejelentett jegybanki szigorítások – kamatot emeltek a norvégok és a britek, és visszafogta az eszközvásárlásokat a Fed és az EKB – szép emelkedést indítottak el a világ részvénypiacain. A kötvénypiacokat nem rengette meg az EKB, mivel a visszafogás fokozatos lesz, a német 10-éves államkötvény hozam például csak két bázisponttal emelkedett, mínusz 0,344 százalékra. A közép-európai devizák piacain ugyanakkor további ingadozást okozhat a dollárkereslet változása, amit jól mutat, hogy a zlotyt a forinthoz hasonlóan megrángatta a jegybanki nagyhét.
