Egyelőre nemigen találják a mértéktelen drágulások ellenszerét a román hatóságok, a bukaresti kormány eddig csupán az energiaár-emelkedés esetében vezetett be plafont és kompenzációt. Pedig az elmúlt hónapokban valamennyi termék és szolgáltatás esetében tartós drágulás tapasztalható, amit az illusztrál leginkább, hogy a legfrissebb adatok szerint a novemberi 7,8 százalékról 8,19 százalékra nőtt az éves 2021 decemberében, az ország e téren az uniós élbolyban található.
Egy év leforgása alatt, 2020 decembere és 2021 decembere között a földgáz ára 51,57, az étolajé 27,17, a burgonyáé 24,89 százalékkal drágult Romániában.
Látványosan, a termék típusától függően 3 és 30 százalék közötti arányban emelkedett idén a kenyér ára is – holott tavaly rekordnak számító, több mint 11 millió tonnát arattak búzából –, amely immár eléri a kilogrammonkénti 10 lejt (1 lej 71,6 forint).
Erőteljes drágulás tapasztalható az üzemanyagok terén is, amelyek ára az év első hónapjában literenként mintegy 70 banival (közel 50 forint) emelkedett, így a standard benzin 1,35, a prémium pedig 1,40 euróba kerül, ami még mindig az egyik legolcsóbb érték az EU-ban, ám Romániában még soha nem került ennyibe az üzemanyag, nem beszélve a vásárlóerő közötti különbségről.
Virgil Popescu román energiaügyi miniszter nemrég úgy nyilatkozott, amennyiben még jobban drágulna a benzin és a gázolaj, az állam beavatkozik az üzemanyagárak alakulásába, a kormány fontolgatja üzemanyagárstop bevezetését. Konkrét lépés ez irányban egyelőre nem történt, mindazonáltal a versenytanács is figyelemmel követi az ármozgásokat, ám a hivatal szerint egyelőre nem volt olyan kirívó kilengés, ami eltérne a többi európai országban tapasztaltaktól.
Néhány napja Marcel Ciolacu, a kormányzó román szociáldemokrata párt (PSD) elnöke úgy vélekedett, az alapélelmiszerek árának hatósági szabályozása megoldást jelenthet Románia számára is.
A bukaresti képviselőház elnöki tisztségét is betöltő politikus emlékeztetett, hogy más európai országokban is hoztak hasonló intézkedéseket, befagyasztották az alapélelmiszerek árát, ami szerinte jobb megoldásnak tűnik, mint például a nulla százalékos élelmiszeráfa bevezetése. Ciolacu egyértelműen arra utalt, hogy a magyar kormány február elsejétől a tavaly október 15-ei szinten befagyasztotta több alapélelmiszer árát.
Florin Citu, a nagykoalíciós kormány liberális pártjának elnöke azonban nem támogatja a javaslatot, szerinte ugyanis ez sorok kialakulásához vezetne a boltokban, áfacsökkentést pedig csakis egységesen szabad végrehajtani. Nem támogatja az árbefagyasztást Sorin Minea, az élelmiszeripari munkáltatók szövetségének elnöke sem, aki úgy véli, egy ilyen kormámyzati intézkedés felpörgetné a feketepiacot, és ellátási gondokat okozna az ágazatban.
