Emmanuel Macron a szavazatok 58,54 százalékával nyert a 41,46 százalékot elérő Marine Le Pennel szemben a francia elnökválasztás második, vasárnapi fordulójában. Az újraválasztott elnök jóval elmaradt a 2017-es eredményétől, akkor még 66,1 százalékos támogatottságnak örülhetett. Igaz, így is történelmi győzelmet aratott, hiszen két évtized után ő az első francia elnök, akit újraválasztottak.
Mindemellett a részvételi arány alig érte el a 72 százalékot – ami 1969 óta a legalacsonyabb az elnökválasztás második fordulójában –, és több mint 3 millióan elrontott vagy üres szavazólapokat adtak le.
Brüsszel számára is megkönnyebbülést hozott az unió-párti elnök újraválasztása, hiszen az EU az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági válságával küzd, és azt jósolták, hogy Le Pen győzelme a brexitéhez hasonló mértékű sokkot okozhat a piacoknak. Az euró azonban nem tudott lendületet nyerni Macron újraválasztásától, mivel a befektetők globális növekedéssel kapcsolatos félelmei felülmúlták a szélsőjobboldali jelölt veresége felett érzett általános megkönnyebbülést.
Győzelmi beszédében Macron elismerte, hogy sokan nem az elképzelései, tervei miatt szavazhattak rá, hanem hogy távol tartsák a szélsőjobboldalt a hatalomtól.
Hangsúlyozta, hogy tartozik ezen választóinak is, így az elkövetkező öt év biztosan más lesz, mint az előző, és ő a minél szélesebb körű együttműködésre törekszik. Ennek bizonyítására lehetősége nyílik a június 12-i és június 19-i parlamenti választásokon, valamint a nyugdíjreform elfogadtatásakor, mivel sokan ellenzik ugyanis a 62 évről 65 évre emelését. Az és a megugró energiaárak is fokozzák a társadalmi elégedetlenséget, ezt is orvosolnia kell Macronnak.
Vincent Mortier, az Amundi befektetési igazgatója szerint a francia politikai színtér újrakomponálása még nem ért véget: a parlamenti választásokon kialakuló többség meghatározó lesz a gazdaságpolitika jövője szempontjából.
A csalódott ellenzéki pártok így most abban reménykednek, hogy többséget tudnak szerezni, és gátolhatják Macron reformterveinek végrehajtását.
A BBC értesülései szerint a szavazók 63 százaléka is azt szeretné, ha az elnök pártja elveszítené többségét.
Az újraválasztott államfő beiktatási ünnepségét május 13-ig kell megtartani, addigra Macronnak meg kell neveznie az új kormány minisztereit és magát a miniszterelnököt is, akik a júniusi választásig dolgozhatnak azon, hogy Macron megőrizze nemzetgyűlési többségét. Még nincs nyilvános információ Jean Castex utódjáról, egyedül annyi biztos, hogy Prades polgármesterének, Macron jelenlegi miniszterelnökének ezen a héten még biztosan hivatalban kell maradnia, döntés az utódjáról csak a szerdai utolsó kormányülés után várható. Várhatóan olyan személyt neveznek ki, aki megtestesíti Franciaország ökológiai elkötelezettségét – akár anélkül, hogy zöldnek lehetne bélyegezni –, valamint zökkenőmentesen együtt tud működni az elnökkel.
Az egyik legfőbb probléma, amellyel foglalkoznia kell majd az új kormánynak az egekbe szökő energiaárak. A centrista kormány korábban már korlátozta az áramárakat, azonban határidőt nem szabtak.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter a France Info rádiónak korábban azt nyilatkozta, hogy az energiaár-plafon az év végéig várhatóan érvényben marad, hogy enyhítse az ukrajnai háború okozta ársokkot.
