EKB-s nyilatkozat ékelte ki a forintot, de ne bízzuk el magunkat

Már három hete az 1,05-os kulcsszint körül húzzák-vonják az euró/dollárt, és Klaas Knot, az Európai Központi Bank (EKB) döntéshozójának keddi nyilatkozata után az euró órái következtek, pedig a küzdelem a múlt héten már eldőlni látszott a dollár javára, amikor egészen 1,035 környékéig verték az eurót. 

Az eurózónába közép-európai devizaként erősen integrálódott forint számára jól jött, hogy kedden enyhült a szorítás az egységes valután, amely kedden egészen 1,056-ig nyomult, csakhogy szerdára már ismét az 1,05-os szintet kényszerült védeni. 

A forinton a délelőtti kereskedésben a dollár megújult nyomása még nem hagyott nyomot, kitartott a keddi lendület, amit a keddi erőteljes magyar és lengyel gazdasági növekedési adatok is tápláltak. Dél környékén a forint 384 közelében forgott az euróval szemben, jóval erősebben az egy nappal korábbi 387 és a hétfői 391 körüli szinteknél, amelyek próbára tették az épp külföldi nyaralásra készülők idegeit.

Miközben a forint számára bónusz, hogy Virág Barnabás jegybanki alelnök kedden elmondta, tovább kell emelkednie a magyar fizetőeszköz reálkamatainak, a forint számára is meghatározó euró/dollár piacon Knot, illetve Jerome Powell, a Federal Reserve elnökének nyilatkozatait méricskélik.

A két világvaluta relatív erőviszonyait az befolyásolja, számíthat-e valamelyik a korábban vártnál nagyobb támogatásra a jegybankjától monetáris szigorítás – kamatemelés vagy pénzbőségszűkítés – formájában. Az euró keddi visszapattanását az eredményezte, hogy Klaas Knot holland jegybankelnök azt nyilatkozta: reális a várakozás, hogy az EKB július 21-i ülésén negyed százalékponttal megemeli rekordalacsony irányadó kamatát, sőt, az addig beérkező gazdasági adatoktól függően fél százalékpontos emelés sem zárható ki.

Knotról köztudott, hogy a szigorú EKB-tagok közé tartozik, a nézeteit nem osztja a döntéshozók többsége, csakhogy az 50 bázispont emlegetésével betette a lábát az ajtóba. A gyorsított ütemű szigorítás ezzel – ha marginális valószínűséggel is – lehetőséggé vált – emelte ki Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank deviza- és árupiaci főközgazdásza.

Ez döntő a devizapiac számára 

– írta jegyzetében, hozzátéve: a piac nem azt figyeli, mekkora kamatemelést hajt végre egy jegybank a következő egy-két ülésén, hanem azt, hogy mennyire érzékenyen reagál az inflációra.

Az előtörténet: a Fed sokkal korábban helyezte kilátásba a szigorítást, mint az EKB, már a múlt év derekán, és márciusban bele is fogott, miközben az európai nyilatkozatokból is egyre markánsabban rajzolódott ki az elmúlt hónapokban, hogy Frankfurtban is mind komolyabban veszik a rekordmagasra felszökött inflációt.

Az eurót megtámogató Knot-nyilatkozat mellett kedden Powell Fed-elnöknek is volt egy „lövése”, a kommentárjait azonban nem egységesen értékelte a piac, és ez adott az eurónak lélegzetet, kiékelve a forintot is. 

Powell nem adott lovat a reményeknek, hogy fél százalékpontoknál is nagyobbat emelhet a Fed kamatain a következő ülésein, ugyanakkor  megemlítette, hogy akár a „semleges” kamatszint túllépésével is hajlandók emelni a kamataikat. Ezt az utóbbi megjegyzést fogadta némi fanyalgás, hiszen – például Leuchtmann szerint – a Fed-elnök magától értetődőt mondott, és ha mégis kimondta, az akár arra is utalhat, hogy ezt nem tartja valószínűnek.

Ugyanakkor az kétségtelen, hogy Powell hangvétele szigorú maradt – jegyzik meg mások, mint a Danske Bank szerda reggeli jegyzete. Az euró helyzetét a technikai tényezők sem könnyítik meg – írták a Saxo Bank elemzői. Ha az 1,05-nál erősebb szinten is tudna ragadni a dollár keresztben, a következő támaszai ennyi lendülettel túl messze vannak: 1,064-nél, illetve 1,08-1,085 környékén.

A következő kockázati hangulati eladás tesztelni fogja, milyen mértékben tud hatni az euró/dollár árfolyamra az egyre több EKB-s döntéshozó részéről tapasztalható szigorító hangnem

vetítette előre a reggeli Saxo-jegyzet.