Megkezdődtek a tárgyalások Ankarában a svéd és finn NATO-tagságról, továbbra is nagy a nézetkülönbség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzerdán megkezdődtek a konzultációk Törökországban, a svéd és finn magas rangú tisztviselők közel öt órán át próbálták meggyőzni a közel-keleti országot, hogy támogassa felvételüket az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
A két északi nemzet a múlt héten nyújtotta be írásos csatlakozási kérelmét, miután az orosz–ukrán háború megrengette világnézetüket és biztonságkoncepciójukat. Törökország azonban kijelentette, hogy ellenzi az országok felvételét a nyugati katonai szövetségbe, mivel szerinte azok terrorista csoportok melegágyai.
A török fél szerint Svédország – és kisebb mértékben Finnország is – megtűri, sőt támogatja is az olyan szerveket, mint a szíriai kurd milícia, az YPG.
A kurdok helyzete érzékeny téma Törökországban,
ahol a kisebbség szervezete, a PKK 1984 óta folytat felkelést a török állammal szemben, amely miatt már több mint 40 ezren vesztették életüket. Az EU és a NATO Törökországhoz hasonlóan terrorszervezetként tartja nyilván a PKK-t, ugyanakkor a szíriai YPG-vel kapcsolatban már nincsenek egy állásponton – a szír polgárháborúban és az Iszlám Állam elleni küzdelemben több nyugati ország is támogatta az YPG-t.
Törökország közölte, hogy 2017 óta kérte kurd harcosok és más gyanúsítottak kiadatását, de nem kapott pozitív választ Stockholmtól, sőt a skandináv ország úgy döntött, hogy 376 millió dollárral támogatja a kurd harcosokat 2023-ban, és katonai felszereléssel látja el őket.
Erdoğan most azt követeli, hogy Stockholm adjon ki több tucat kurd aktivistát, valamint szüntesse meg a fegyverembargót Ankarával szemben és vágja el a kapcsolatait az YPG-vel.
A török ellenvetések aláásták Stockholm és Helsinki reményeit, hogy gyorsan lezajlik majd a NATO-csatlakozás az ukrajnai háború közepette, hiszen mind a 30 NATO-tagnak meg kell állapodnia az új tagok felvételéről.
Svédország tagadta, hogy bármikor is pénzügyi vagy katonai támogatást nyújtott volna a szíriai kurd csoportoknak vagy entitásoknak.
Svédország jelentős humanitárius adományokkal szokta segíteni a szír lakosokat
– védte országát Ann Linde külügyminiszter az Aftonbladet újságban.
Az északkelet-szíriai együttműködés elsősorban az Egyesült Nemzetek Szervezetén és más nemzetközi szervezeteken keresztül valósul meg. Svédország nem nyújt célzott támogatást a szír kurdoknak vagy más terrorista szerveknek Szíria északkeleti részén, csakis a lakosság vesz részt ezekben a segélyprojektekben.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kedden a Balti-tengeri Tanács ülése előtti beszédében kijelentette, hogy
Oroszország nem hagyott más választást Svédországnak és Finnországnak, mint hogy csatlakozzanak a NATO-hoz,
így Németország mindenképpen támogatja a felvételüket.
