Egyre nagyobb teret hódít Kína Latin-Amerikában kereskedelmi szempontból, mióta a szomszédban Joe Biden amerikai elnök tavaly év végén hivatalba lépett – írja a Reuters legújabb elemzése. A hírügynökség elsősorban az ENSZ 2015 és 2021 közötti kereskedelmi adatait vizsgálva állapította meg, hogy az Egyesült Államok legfontosabb kereskedelmi partnerének számító Mexikón kívül Peking megelőzte Washingtont Latin-Amerikában.
Az erőforrásokban gazdag dél-amerikai országoknál megfigyelhető tendencia rávilágított, hogy az Egyesült Államok miképpen veszítette el szomszédságában a befolyását, még akkor is, ha a héten Biden az Amerika-csúcstalálkozón helyre is szeretné állítani kapcsolatait az országokkal.
Mexikó és az Egyesült Államok még az 1990-es években kötöttek szabadkereskedelmi megállapodást, és a két állam közötti önmagában is beárnyékolja Washington Latin-Amerika többi részével folytatott kereskedelmét. Ám a szakadék tovább növekedett 2018-ban Donald Trump volt amerikai elnök alatt, Biden tavaly januári hivatalba lépése óta pedig egyre mélyül, annak ellenére, hogy az elnök ígéretet tett országa globális vezető szerepének helyreállítására.
A jelenlegi és egykori tisztviselők szerint a fő probléma, hogy az Egyesült Államok túl lassan tett konkrét lépéseket, miközben Kína – a gabona és a nemesfémek jelentős vásárlója – egyszerűen többet kínált a régiónak kereskedelem és terén.
Ha Mexikót nem vesszük figyelembe, a Latin-Amerika és Kína közötti teljes kereskedelmi forgalom a legfrissebb adatok szerint közel 247 milliárd dollárt ért el tavaly, ami jóval meghaladja az Egyesült Államokkal folytatott 174 milliárd dollárt.
Ezzel szemben Mexikó és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi forgalom 607 milliárd dollár volt 2021-ben, szemben a 2015-ös 496 milliárd dollárral. Kínával folytatott kereskedelme pedig 110 milliárd dollár volt, szemben a hat évvel korábbi 75 milliárd dollárral.
Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői úgy értesültek, hogy Biden a Los Angeles-i csúcstalálkozón bejelenti az „Amerikai Partnerségi” tervet, amely a világjárvány utáni felépülésre összpontosít a meglévő kereskedelmi megállapodásokra építve. Célja a befektetések mozgósítása, az Amerika-közi Fejlesztési Bank fellendítése, tiszta energiával kapcsolatos munkahelyek létrehozása és az ellátási láncok megerősítése – mondták a tisztviselők.
Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő azonban elismerte, hogy Washington kemény kihívásokkal néz szembe.
Amíg Kína kész pénzt letenni az asztalra, úgy tűnik, vesztes csatát vívunk
– nyilatkozta, hozzátéve, hogy amennyiben az amerikai-mexikói kereskedelmi áramlást is beleszámítjuk, az Egyesült Államok még mindig az élen áll, de ez elfedi a régióban tapasztalható szélesebb tendenciát, miszerint egyre nagyobb teret hódítanak a Kínában gyártott termékek, Peking pedig felfalja a szójababot, a kukoricát és a rezet.
