Kutyaszórítóba fogja a háború az ukrán költségvetést

Az Ekonomicsna Pravda gazdasági portál nemrégiben nyílt forrásokra hivatkozva elemezte a költségvetés májusi teljesítését. E szerint a büdzsébe 83 milliárd hrivnya folyt be, miközben a kiadások 251 milliárdot tettek ki. A vámbevételek a szokásos 40 milliárdról 9,5 milliárd hrivnyára csökkentek. Éppen ezért a parlament úgy döntött, hogy egy sor áruféleség tekintetében visszaállítja a háború előtti áfa-, jövedékiadó- és vámilletékszintet. Ám – nem meglepő módon – az intézkedés nem hozott áttörést, hiszen az import (ezen belül is a legnagyobb tétel, a tengeri úton behozott áru mennyisége) drasztikusan visszaesett a háború kitörése után.

Külföldi segítség

Jelenleg a legsürgetőbb feladat a költségvetésben tátongó, havi szinten 160-170 milliárd hrivnyás (2060–2190 milliárd forint) lyuk betömése.

Ezt külföldi hitelekből és támogatásokból, valamint hadikötvények és állampapírok értékesítéséből igyekszik megvalósítani a kormány.

Kétségkívül a külföldi partnerek pénzügyi segítsége lenne a legkényelmesebb megoldás, egyelőre azonban a vártnál kevesebb támogatás jön. Májusig körülbelül 150 milliárd hrivnyát, azaz csaknem 5,1 milliárd dollárt (akkori árfolyamon 1760 milliárd forint) kapott Ukrajna a határon túli partnerektől. Az összeg közel kétharmada márciusban érkezett. A pénzügyi tárca most, e hónap végére 4,8 milliárd dollárt várt, júliusban pedig négymilliárdra számít, s az év végéig összesen húszmilliárd dolláros nemzetközi támogatást remél. Az ukrán állampapírok a háborús körülmények közepette nem kelendők, és hadikölcsönt is inkább a természetes személyek jegyeznek. Az így befolyt néhány milliárd hrivnya csepp a tengerben a több száz milliárdos és egyre csak dagadó költségvetési hiányt tekintve.

Bankóprés

Többet nyomna a latban az ukrán kereskedelmi bankok 230 milliárd hrivnyásra becsült likviditási többlete, ám azok nem tartják vonzónak a hadikölcsönt, így nem sietnek hitelezni az államot.

Az ukrán jegybank pénzkibocsátással próbál úrrá lenni a helyzeten, az orosz invázió kezdete óta több mint 200 milliárd hrivnyát „nyomtattak” a kormány részére. Azonban míg április és május folyamán ez kisebb adagokban történt, június 9-én egyetlen nap alatt 70 milliárd hrivnyával (aznap 873 milliárd forint) „segítette ki” a költségvetést az intézmény azzal, hogy felvásárolta az állampapírokat.

Az elmúlt héten pedig 35 milliárdos értékben vásárolt a központi bank.

Egyelőre sikerült kordában tartani a hrivnya árfolyamát, további lépésként pedig nemrégiben példátlan módon a két és félszeresére, 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot a jegybank. A pénzügyi tárca azonban egyelőre nem növelte a hadikölcsön jövedelmezőségét (9,5–11,5 százalék), ezáltal az érdeklődés sem élénkült meg a papírok iránt. A vezető kereskedelmi pénzintézetek még nem emelték a betétek kamatait, ami pedig a központi bank szerint megtakarításra ösztönözné a lakosságot, csökkentené a valutafelvásárlást, ezáltal stabilizálva a nemzeti fizetőeszközt.

A jegybank alelnöke, Szerhij Nyikolajcsuk a Forbes ukrán kiadásában megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy az intézmény nem finanszírozhatja a végtelenségig a költségvetést.

Ez hosszú távon devalvációs és inflációs kockázatokkal jár. Csökkenti a bizalmat mind a nemzeti bank, mind pedig a pénzügyminisztérium iránt

– fogalmazott, hozzátéve: az államkötvények jövedelmezőségének a növelése lehetővé teszi a piaci finanszírozás részarányának a bővítését.

A múlt század kilencvenes éveinek a gazdasági összeomlását kísérő hiperinfláció senkinek sem érdeke, a kormányt is beleértve. Az a kérdés, hogy sikerül-e megállítani a „pénznyomdát”, mielőtt túl késő lenne.