Az Ekonomicsna Pravda gazdasági portál nemrégiben nyílt forrásokra hivatkozva elemezte a költségvetés májusi teljesítését. E szerint a büdzsébe 83 milliárd hrivnya folyt be, miközben a kiadások 251 milliárdot tettek ki. A vámbevételek a szokásos 40 milliárdról 9,5 milliárd hrivnyára csökkentek. Éppen ezért a parlament úgy döntött, hogy egy sor áruféleség tekintetében visszaállítja a háború előtti áfa-, jövedékiadó- és vámilletékszintet. Ám – nem meglepő módon – az intézkedés nem hozott áttörést, hiszen az import (ezen belül is a legnagyobb tétel, a tengeri úton behozott áru mennyisége) drasztikusan visszaesett a háború kitörése után.
Jelenleg a legsürgetőbb feladat a költségvetésben tátongó, havi szinten 160-170 milliárd hrivnyás (2060–2190 milliárd forint) lyuk betömése.
Ezt külföldi hitelekből és támogatásokból, valamint hadikötvények és állampapírok értékesítéséből igyekszik megvalósítani a kormány.
Fotó: OLEKSANDR GIMANOV
Kétségkívül a külföldi partnerek pénzügyi segítsége lenne a legkényelmesebb megoldás, egyelőre azonban a vártnál kevesebb támogatás jön. Májusig körülbelül 150 milliárd hrivnyát, azaz csaknem 5,1 milliárd dollárt (akkori árfolyamon 1760 milliárd forint) kapott Ukrajna a határon túli partnerektől. Az összeg közel kétharmada márciusban érkezett. A pénzügyi tárca most, e hónap végére 4,8 milliárd dollárt várt, júliusban pedig négymilliárdra számít, s az év végéig összesen húszmilliárd dolláros nemzetközi támogatást remél. Az ukrán állampapírok a háborús körülmények közepette nem kelendők, és hadikölcsönt is inkább a természetes személyek jegyeznek. Az így befolyt néhány milliárd hrivnya csepp a tengerben a több száz milliárdos és egyre csak dagadó költségvetési hiányt tekintve.
Többet nyomna a latban az ukrán kereskedelmi bankok 230 milliárd hrivnyásra becsült likviditási többlete, ám azok nem tartják vonzónak a hadikölcsönt, így nem sietnek hitelezni az államot.
Az ukrán jegybank pénzkibocsátással próbál úrrá lenni a helyzeten, az orosz invázió kezdete óta több mint 200 milliárd hrivnyát „nyomtattak” a kormány részére. Azonban míg április és május folyamán ez kisebb adagokban történt, június 9-én egyetlen nap alatt 70 milliárd hrivnyával (aznap 873 milliárd forint) „segítette ki” a költségvetést az intézmény azzal, hogy felvásárolta az állampapírokat.
Az elmúlt héten pedig 35 milliárdos értékben vásárolt a központi bank.
Egyelőre sikerült kordában tartani a hrivnya árfolyamát, további lépésként pedig nemrégiben példátlan módon a két és félszeresére, 10-ről 25 százalékra emelte az alapkamatot a jegybank. A pénzügyi tárca azonban egyelőre nem növelte a hadikölcsön jövedelmezőségét (9,5–11,5 százalék), ezáltal az érdeklődés sem élénkült meg a papírok iránt. A vezető kereskedelmi pénzintézetek még nem emelték a betétek kamatait, ami pedig a központi bank szerint megtakarításra ösztönözné a lakosságot, csökkentené a valutafelvásárlást, ezáltal stabilizálva a nemzeti fizetőeszközt.
A jegybank alelnöke, Szerhij Nyikolajcsuk a Forbes ukrán kiadásában megjelent interjújában azt hangsúlyozta, hogy az intézmény nem finanszírozhatja a végtelenségig a költségvetést.
Ez hosszú távon devalvációs és inflációs kockázatokkal jár. Csökkenti a bizalmat mind a nemzeti bank, mind pedig a pénzügyminisztérium iránt
– fogalmazott, hozzátéve: az államkötvények jövedelmezőségének a növelése lehetővé teszi a piaci finanszírozás részarányának a bővítését.
A múlt század kilencvenes éveinek a gazdasági összeomlását kísérő hiperinfláció senkinek sem érdeke, a kormányt is beleértve. Az a kérdés, hogy sikerül-e megállítani a „pénznyomdát”, mielőtt túl késő lenne.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.