Moszkva a büntetőintézkedések elkerülése érdekében Ázsia felé fordult, és a folyamat, amely korábban éveket vett volna igénybe, most hónapok alatt lezajlott. „Kínai autón kívül nincs itt egyáltalán semmi. A választék azonban egészen tisztességes, és az autók jók” – mondta a Bloombergnek egy csak Vlagyimirként azonosított fémipari vállalati vezető, aki a Chery Automobile Tiggo SUV-ját vásárolta meg Moszkvában. 

Moscow,,Russia,-,March,19,,2021:,Chery,Tiggo,8,Pro
Fotó: Shutterstock

Nem ő az egyetlen. A Great Wall Motor és a Geely Automobile Holdings eladásai stabilak maradtak júliusban, annak ellenére, hogy az orosz autópiac összeomlott, 75 százalékkal zsugorodott az egy évvel korábbihoz képest. 

Az Avtostat adatai szerint a második negyedévben már az importautók 81 százaléka volt kínai – az elsőben mindössze 28 százalék. 

Az orosz jegybank augusztus végi jelentése szerint az ukrajnai háború kezdete, vagyis február óta először fordult pozitívra az autókereskedelmi üzleti hangulat, ahogy a vevők az európai gyártóktól az ázsiaiak felé fordultak.
Ugyanez a helyzet az okostelefon-piaccal is, miután az Apple és a Samsung felfüggesztette a szállításokat Oroszországba. Bár a termékeik változatlanul elérhetők az úgynevezett párhuzamos importon keresztül, a fogyasztók inkább kerülik ezt a lehetőséget. A párhuzamos import ugyanis azt jelenti, hogy a termék a gyártó jóváhagyása nélkül érkezik, vagyis nem jár hozzá garancia, ráadásul drágább is.

 

A Xiaomi lelökte a trónról a Samsungot

A kínai termékekkel nincs ilyen probléma, nem csoda, hogy a második negyedévben a Xiaomi okostelefonjaiból adták el a legtöbbet Oroszországban, a cég így lelökte a trónról a Samsungot. Az öt legkelendőbb márka közül három kínai a legnagyobb orosz mobilszolgáltató, a Mobile TeleSystems adatai szerint. „Folyik az átrendeződés, egyre nagyobb a kereslet az androidos kínai márkák iránt” – erősítette meg Alekszej Zajcev, az Ozon e-kereskedelmi platform telekommunikációs osztályának vezetője. A kínai televíziók iránti kereslet is majdnem megduplázódott a japán és dél-koreai vállalatok kivonulása után – számolt be az Izvesztyija online kiskereskedők adataira hivatkozva. 

Mindez úgy, hogy a kiskereskedelmi forgalom a legnagyobb visszaesést szenvedte el a koronavírus-járvány óta, éves bázison minden hónapban majdnem 10 százalékkal zsugorodott a második negyedévben, 

és a háztartások fogyasztása adja az orosz GDP több mint felét.

Closed HM store in a shopping center. Economic sanctions during the period of hostilities in Ukraine. Moscow, Russia, 03-16-2022.
Fotó: Shutterstock


Az orosz–kínai külkereskedelem a háború előtt is nőtt, Kína adta már tavaly is a teljes orosz import 25 százalékát. A kapcsolat azonban roppant aszimmetrikus, mert az orosz piac a teljes kínai exportnak mindössze a 2,3 százaléka. Most viszont Moszkvának még nagyobb szüksége van Kínára, mint valaha. Júliusban Oroszország 6,7 milliárd dollár értékben vásárolt kínai árut, ami több mint 20 százalékos ugrás a tavalyi év azonos időszakához képest. Orosz illetékesek becslése szerint a kétoldalú forgalom a magas energiaáraknak köszönhetően az idén a harmadával, 190 milliárd dollárra nőhet. 

 

Peking fontosságának erősödésével nő a jüan szerepe is, a kínai devizában elszámolt kereskedelem több mint a negyvenszeresére ugrott az idén, és kezd dominánssá válni. Annál is inkább, mert egyre több kínai cég találja ki, miképpen szállítson Oroszországba úgy, hogy ne jelentsenek veszélyt a szankciók. „Az ütem gyorsul, és az év végére sokkal nagyobb választék lesz majd kínai árukból” – vélekedett Borisz Kopejkin, a moszkvai stratégiai kutatási központ elemzője. Oroszország a kínai hitelek messze legnagyobb kedvezményezettje is.

Megkerülik a szankciókat

Míg a kínai áruk legálisan érkeznek, a párhuzamos importon keresztül szállítottaknál már nem ez a helyzet. Moszkva azért indította el ezt a rendszert, hogy megkerülje a szankciókat. A volumen Gyenyisz Manturov miniszterelnök-helyettes szerint május és július között meghaladta a hatmilliárd dollárt, az idén pedig összesen elérheti a 16 milliárd dollárt. Ez a Reuters számításai szerint a teljes tavalyi behozatal 4,2 százalékát teszi ki, miközben becslések szerint a „legális” orosz import az idén a harmadával zsugorodik. 

A rendszer külföldi áruk széles körét öleli fel, és lehetővé teszi az orosz cégeknek, hogy vásároljanak bármelyik olyan országból, ahol a terméket legálisan szerezhetik be.

Moscow,,Russia
Fotó: Shutterstock

„Oroszország nem fog semmit sem tenni a nyugati szankciókra válaszul. Tehát nyilvánvalóan rendelkezik olyan eljárásokkal, amelyekkel megpróbál sok kritikus importárut beszerezni, amelyekre szüksége van a gazdaság és a háború fenntartásához” – mondta ezzel kapcsolatban a Deutsche Wellének Timothy Ash, a BlueBay Asset Management feltörekvő piaci stratégája. „A kérdés és a kihívás az, hogy a Nyugat mit reagál, hogyan próbálja szigorítani a szankciórendszert, hogy megakadályozza ezt” – tette hozzá. 
Mivel Oroszország a nemzetközi szerzőijog-kimerülés szabályát alkalmazza, a nyugati vállalatok nem sokat tehetnek az áruik párhuzamos importjának megakadályozása érdekében. Ash szerint azonban a nyugati kormányok felszólíthatják az országokat és a vállalatokat, hogy ne segítsenek Oroszországnak kijátszani a szankciókat, vagy akár másodlagos szankciókkal is fenyegethetik őket.