A kínai lezárások megszűnésével jövőre erőteljesen nőhet a globális olajkereslet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerdán közzétett előrejelzése szerint. A gazdaságok növekedésének lassulása az olaj iránti étvágyat csak az idei év végén csillapíthatja egy rövid időre a szervezet szerint.
Az IEA viszonylag nagy növekedést jelző prognózisának a kulcseleme Kína és az ottani, a koronavírus-járvány megfékezését célzó lezárások, de
a légi közlekedés növekedése miatti nagyobb kerozinfelhasználás is szerepet játszik a növekvő igényekben.
A szervezet szerint idén napi 2 millió hordóval bővülhet a kereslet, ennek oroszlánrésze már be is következett az év első felében, míg a negyedik negyedévre a bővülés akár nullára is csökkenhet. A gazdasági nehézségek miatt kieső keresletet a gázról olajra átállított erőművek ellensúlyozhatják, amelyek az év végén és a következő év kezdetén napi 700 ezer hordóval emelhetik meg a keresletet, főként Európában és a Közel-Keleten.
Noha az idei évben a keresletet főként a gazdagabb OECD-országok igényei hajtották,
a 2023-ra jósolt, napi 2,1 millió hordós bővülés már főként az OECD-n kívülről, elsősorban Kínából érkezhet,
ha az ázsiai ország feloldja a koronavírussal kapcsolatos korlátozásait. Az IEA szerint ebben az esetben a keresletbővülés háromnegyede érkezhet az OECD-n kívülről – derül ki a Reuters összefoglalójából. Az ügynökségnél is nagyobb keresletbővüléssel számol azonban az olajtermelő országokat tömörítő OPEC: kedden tette közzé előrejelzését, amely jövőre napi 2,7 millió hordós növekedéssel számol.
Az uniós olajembargó hatálybalépésének közeledtével – különös tekintettel a december 5-i, tengeri szállításról szóló tilalomra – csökkenhet a világpiacon megjelenő orosz olaj mennyisége. A szervezet úgy látja, hogy
az orosz kitermelés februárra napi 1,9 millió hordóval eshet vissza az idei februárhoz képest, és napi 9,5 millió hordó körül mozoghat majd a szintje.
A G7 által kezdeményezett ársapka azonban ezt a kiesést némileg mérsékelheti.
Szerdán az amerikai és európai olajárak mintegy 1 százalékot emelkedtek, míg az orosz Ural olajfajtáért 3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A WTI hordónkénti ára szerda délután 88,5 dollár, az európai piacot meghatározó Brenté 94 dollár, az Uralé pedig 73 dollár környékén mozgott.
