Az tagállamai megállapodtak szerdán New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén, hogy újabb szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, és növelik az Ukrajnának nyújtott támogatást – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Police officers detain a person in Moscow on September 21, 2022
Fotó: Alexander Nemenov / AFP

Úgy döntöttünk, hogy amint lehet, további büntetőintézkedéseket fogadunk el Oroszországgal szemben partnereinkkel együttműködve

– fogalmazott a katalán politikus, miután egyeztetett a tagállamok tárcavezetőivel.

Közleményében azt írta, hogy a részleges mozgósítással, annektálásról szóló jogsértő népszavazások támogatásával és tömegpusztító fegyverekkel való fenyegetőzéssel Oroszország a konfrontáció útját választotta.

Az atomfegyverekre hivatkozás nem rendíti meg eltökéltségünket, elszántságunkat és egységünket, hogy kiálljunk Ukrajna mellett, és átfogó támogatást nyújtsunk ahhoz, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni területi épségét és szuverenitását mindaddig, amíg erre szükség van

– tudatta Borrell.

Az uniós főképviselő szerint a Vlagyimir Putyin által bejelentett részleges katonai mozgósítást pánik és elkeseredettség szülte.

A mozgósítás híre igazi káoszt okozott Oroszországban.

A sorozás elől pánikszerűen kezdtek el külföldre menekülni az oroszok. A Moscow Times értesülései szerint szerdán egyetlen külföldre tartó repülőgépre sem lehetett már jegyet kapni az orosz fővárosban.

Szintén a bejelentés után indult tüntetéssorozat az ország számos pontján. A demonstrációk leverése során több mint 1300 embert vettek őrizetbe a hatóságok – számolt be róla a BBC.

Az OVD-Info független tiltakozásfigyelő csoport adatai alapján Moszkvában legalább 502 embert tartóztattak le, Szentpéterváron pedig legalább 524 tüntetőt.

Fotó: Olga Maltseva / AFP

Bár személyesen nem vesz részt az ENSZ Közgyűlésen Volodimir Zelenszkij, az ukrán elnök videóüzenetben csatlakozott a résztvevőkhöz, amelyben arra szólította fel a világ országait, hogy a világszervezet állítson fel rendkívüli bíróságot, amely igazságos büntetést szab ki Oroszországra, és megfosztja vétójogától az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Ukrajna ellen bűncselekményt követtek el, és igazságos büntetést követelünk

– hangoztatta az ukrán elnök.

Zelenszkij kijelentette, hogy 5 feltétele van a békének, amelyek nem képezik alku tárgyát.

Ezek között szerepel az orosz agresszió megbüntetése, Ukrajna biztonságának és területi épségének helyreállítása, valamint biztonsági garanciák.

Sok küldött álló ovációval fogadta az ukrán elnök felszólalását az ENSZ Közgyűlésében.

Bár vannak dolgok, amikben az ukrán fél nem hajlandó tárgyalni, a foglyok cseréje azonban nem ez a kategória. Ugyanis a háború kezdete óta a jelentősebb cserét hajtották végre a két fél között csütörtökre virradóra.

Az orosz fél 215 foglyot engedett el, köztük a mariupoli Azovsztal gyár védőit, az ukránok pedig 55 orosz állampolgárt és Viktor Medvedcsuk ukrán ellenzéki politikust bocsátották szabadon

– közölte az Amerika Hangja orosz nyelvű híroldala. A cserében Szaúd-Arábia volt a közvetítő fél.

A rijádi külügyminiszter közleménye szerint Oroszország Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceg közvetítésével szabadon engedett tíz külföldit is, akiket az ukrajnai harcok során ejtettek fogságba: öt brit, két amerikai, egy marokkói, egy svéd és egy horvát állampolgárt.

Az ukrán hatóságok szintén megerősítették a fogolycsere tényét. A történtekről a fősodorhoz tartozó orosz média ukrán és török forrásokra hivatkozva számolt be.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy az Azov-parancsnokok szabadon bocsátásában Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetített. A felek megállapodtak, hogy az elengedett Azov-tagok a háború végéig török területen maradnak.

Észak-Korea tagadja, hogy fegyvert szállított

Észak-Korea nem szállított fegyvereket Oroszországnak az ukrajnai háború idején, és nem is tervez ilyesmit – közölte csütörtökön a phenjani állami média egy védelmi illetékesre hivatkozva. Phenjan szerint az erről szóló amerikai állítás nem más, mint kísérlet Észak-Korea lejáratására. A védelmi illetékes felszólította az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel az ilyen felelőtlen kijelentésekkel.

Pár hete az amerikai hírszerzés olyan információkat hozott nyilvánosságra, amelyek szerint Moszkva Phenjantól vásárol fegyvereket, a többi között rakétákat és tüzérségi lőszereket. Ezt korábban Oroszország is kamunak nevezte.

A fegyverexporttal Észak-Korea és Oroszország a Phenjanra kirótt ENSZ-szankciókat is megsértené, amelyek tiltják Észak-Koreának, hogy fegyverekkel kereskedjen. Mindazonáltal Phenjan nem ismeri el a büntetőintézkedések jogszerűségét; törvénytelennek tartja őket, és úgy véli, hogy a szankciókat az „Egyesült Államok és vazallusai” ötlötték ki.