Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy újabb szankciós csomagot léptet életbe Kína ellen a tajvani konfliktus kapcsán, felszítva ezzel ismét a vámháborút. Ezzel párhuzamosan az európai diplomáciát erős nyomás alá helyezi a szigetország, hasonló céllal – értesült az ügyhöz közel álló forrásoktól a Reuters.
A hírügynökség értesülései szerint mindkét törekvés egyelőre csak kezdeti fázisban van, bár már körvonalazódnak az intézkedések. Főleg befektetések, beruházások és a csúcstechnológia (csipek, távközlési eszközök) területén szeretnének elérni szankciókat. A globális recessziós félelmek közepette már más se hiányzik a világkereskedelemnek, mint egy újabb vámháború kirobbanása.
A Kína elleni szankciók kérdése sokkal bonyolultabb, mint az Oroszország elleni büntetőintézkedések, lévén az USA és szövetségeseinek gazdasága sokkal jobban összefonódott a kínai gazdasággal
– mondta Nazak Nikakhtar, az amerikai kereskedelmi minisztérium egyik korábbi tisztségviselője.
Peking saját felségterületének tekinti Tajvant. Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház elnöke tajvani látogatása után a kínai hadsereg minden korábbinál nagyobb csapatösszevonásokat hajtott végre a szigetország körül, rakétákat lőttek ki Tajvan irányába. Hszi Csin-ping kínai elnök figyelmeztetett arra, hogy kínai ellenőrzés alá vonhatják a szigetet, s nem zárta ki katonai erő alkalmazását. Hszinek erőt kell mutatnia a jelenlegi helyzetben, hiszen novemberben tartják a kínai Kommunista Párt kongresszusát, amelyen várhatóan harmadszorra is elnöknek választják – szeretné magát beleírni a történelemkönyvekbe. Az aggodalmakat csak fokozza, hogy a kínai elnök hamarosan találkozik az orosz elnökkel, nyugati elemzők attól tartanak, hogy a két nagyhatalom között felerősödik a szövetség az USA ellen.
Washingtonban diplomáciai úton igyekeznek elejét venni a kardcsörtetésnek, szeretnék jelezni, hogy egy esetleges inváziónak súlyos gazdasági következményei lennének Kínára nézve. A Reuters forrásai szerint az amerikai külügy az orosz–ukrán konfliktus precedensvoltától tartva szeretne elébe menni annak, hogy a délkelet-ázsiai térségben egy újabb válsággóc alakuljon ki.
Az Oroszország ellen bevezetett szankciók megmutatták, hogy a büntetőintézkedések nem akadályozzák meg a háborút – legalábbis rövid távon nem kényszerítik térdre az agresszort.
A Pelosi-látogatást nem támogatta a Biden adminisztráció, ám megtörtént, így most kénytelen a kárelhárítással foglalkozni. A Reuters értesülései szerint a tervezett szankciók elsősorban a kínai hadsereg csúcstechnológiához való hozzáférését célozhatják.
Tajvan Európát fűzi
Ezzel párhuzamosan a szigetország vezetése az öreg kontinens politikusait győzködi, hogy csatlakozzanak a Kína ellen formálódó egységfronthoz. A hírgynökség forrásai szerint egyelőre semmi konkrétumról nincs szó, csupán
elviekben szeretnék elérni, hogy egy esetleges amerikai szankciós csomaghoz csatlakozzanak az európai országok is.
Az európai politikusok persze nagyon óvatosak ebben a kérdésben, hiszen az eurózóna, de főleg Németország legfontosabb kereskedelmi partnere Kína, még Oroszországnál is fontosabb. Az emberi jogokkal kapcsolatos kérdésekben is eddig csak a szólamok szintjén maradtak az európai reakciók.
Ahhoz, hogy az EU szankciókat vezessen be, mind a 27 tagország egyetértése szükséges. Az orosz invázió nyomán már jól játszott, hogy bizonyos kérdésekben, ilyen például a gázársapka, lehetetlen konszenzust teremteni a tagállamok között. A német export egyik legfontosabb felvevőpiaca Kína,
nagyon valószínűtlen, hogy Berlin teljes mellszélességgel csatlakozna az esetleges büntetőintézkedésekhez.
A történetet diplomáciai szempontból bonyolítja az is, hogy Pekinggel az összes európai államnak van diplomáciai kapcsolata (a Vatikán kivételével), Tajvannal viszont nincs, bár a kínai hadgyakorlatokat követően sokkal intenzívebbé váltak a kétoldalú tárgyalások.
