Több mint két év után először hagyja el Kínát a héten Hszi Csin-ping, hogy Közép-Ázsiába utazzon, és találkozzon az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal is. Az útra mindössze egy hónappal azelőtt kerít sort, hogy megerősítené pozícióját a Kínai Kommunista Párt 20. kongresszusán.
A Covid–19-világjárvány kezdete óta Hszi első külföldi úticél-választása is azt sugallja, hogy biztos a hatalom megszerzésében és a harmadik ciklus megkezdésében. Miközben ingatag a világgazdasági helyzet, a szomszédos Tajvan szigetével válságos Peking kapcsolata, és Oroszország is konfrontálódott a Nyugattal az ukrajnai háború miatt, Hszi szerdán Kazahsztánba látogat. Ezután pedig részt vesz a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján Üzbegisztánban, Szamarkand városában, ahol találkozik Putyinnal is.
Tajvan titkos fegyvere megóvhatja a szigetet Peking haragjátólA szigeten található a világ legfejlettebb félvezetőit gyártó kapacitás több mint 90 százaléka, a TSMC bevételének azonban csak minimális hányada származik Kínából. |
A találkozó lehetőséget ad Hszinek, hogy hangsúlyozza befolyását, miközben Putyin demonstrálhatja Oroszország ázsiai elközeleződését, emellett kifejezhetik az Egyesült Államokkal szembeni ellenállásukat is.
Szerintem minden Hsziről szól: meg akarja mutatni, mennyire magabiztos belföldön, és el szeretné érni, hogy a nyugati hegemóniát ellenző nemzetek nemzetközi vezetőjének tekintsék
– nyilatkozta a Reuters hírportálnak George Magnus, a Red Flags című könyv szerzője. Hozzátette, Kínának továbbra is érdekében áll, hogy Moszkvában Nyugat-ellenes vezető legyen hatalmon.
Kína egyre többet kereskedik, Oroszországgal feltűnőenA szigorú zéró-Covid-politika miatti bezárások és az ingatlanválság a világ második legnagyobb gazdaságát is sújtják, így nem csoda, hogy a vasárnap közzétett erős külkereskedelmi adatok sokkolták a szakértőket. |
Mindeközben a Nyugat aggodalommal figyeli a két ország határok nélküli partnerségét, amely egyre erősödni látszik.
A látogatás bizonyítja, hogy Kína nemcsak a „szokásos üzletmenetet” hajlandó folytatni Oroszországgal, hanem kifejezett támogatást is mutat, és felgyorsítja az összhang kialakulását
– nyilatkozta Alekszandr Koroljev, az Új-dél-walesi Egyetem professzora.
Peking nem hajlandó elhatárolódni Moszkvától, még akkor sem, ha tetemes reputációs költségekkel kell szembenéznie, és másodlagos gazdasági szankciók célpontjává válik.
Két éven belül elkezdhetik építeni az orosz–kínai gázvezetéket Mongólián átEgy hatalmas rézbányabővítés is jó úton halad a Góbi sivatagban. |
Hszi már 38 alkalommal találkozott személyesen Putyinnal, amióta 2013-ban Kína elnöke lett, ugyanakkor Joe Biden amerikai elnökkel a 2021-es beiktatása óta még nem találkozott. Legutoljára februárban találkozott a két vezető, néhány héttel azelőtt, hogy az orosz elnök elrendelte volna Ukrajna invázióját. Kína később is tartózkodott attól, hogy elítélje Oroszország Ukrajna elleni hadműveletét, vagy „inváziónak” nevezze azt, amit a Kreml „különleges katonai műveletnek” minősített.
