Emmanuel Macron francia elnök ezen a héten az Egyesült Államokba utazik, hogy Joe Biden amerikai elnökkel találkozzon. A napirenden két fontos ügy van, az európai földgázellátás és a gazdasági támogatás, amivel Amerika segítséget nyújthatna a kontinensnek. A tárgyalások eredményén múlik a transzatlanti szövetség jövője.
A két ország vezetője a nemzetközi diplomácia teljes pompájában fog találkozni, lesz katonai parádé, vacsora a Fehér Házban és a Grammy-díjas Jon Batiste is koncertet fog tartani. Azonban nem egy egyszerű udvariassági látogatásról van szó, hanem Amerika és Európa kapcsolatának a jövőjéről.
Nagy-Britannia kilépett, míg Németország a belső problémáival van elfoglalva, így Macronnak kell képviselnie az és a régió érdekeit a tárgyalóasztalnál. A francia államfő több ügyben is meg akar egyezni Joe Bidennel, és abban bízik, hogy Amerika több szolidaritást fog mutatni régi szövetségesei felé – írja a Politico.
„Ez egy lehetőség arra, hogy kiemeljük az egyik alapvető elemét ennek a kormányzatnak, mégpedig a szövetségekre alapuló külpolitikát” – mondta John Kirby, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője
Európának szüksége van az olcsóbb földgázra, hogy enyhíthessenek az energiaválságon, amit az Oroszország elleni szankciók is okoznak. Amerika eddig alacsonyan tudta tartani az üzemanyagárakat, és kiváló alternatíva lenne a beszállításra, azonban ehhez arra lenne szükség, hogy olcsóbban adja, mint eddig. Bár a gázárak a piacon múlnak, a franciák szerint Biden kormánya ezt tudná befolyásolni.
Az amerikai Inflációcsökkentési Törvény (Inflation Reduction Act) nevű, eredetileg klímavédelmi csomag 700 milliárd dollár állami támogatást tartalmaz. Ennek célja az ipar és a gazdaság élénkítése, a vállalatok megsegítése és az energiafejlesztés. A csomag annyira kedvező feltételeket biztosít, hogy Európától vonná el a befektetéseket, ami csak súlyosbítana a gazdasági válságon.
Macron azt szeretné elérni, hogy az Európai Unió is csatlakozhasson ehhez a csomaghoz, ahogyan a kanadai és mexikói vállalatok is megtehetik, legalább a „zöld” iparágak érdekében. Az orosz–ukrán háború hatalmas gazdasági nyomást gyakorol az unióra, s bár Amerika nem vesz részt aktívan a harcokban, Oroszország bukása az ő érdeküket szolgálja. Az európai tábor szerint Amerika a szövetségeseit ilyenkor nem hagyhatja cserben, és ha igen, akkor Brüsszel saját védelmi intézkedésekkel fog válaszolni.
A kapcsolat a felek között nem tökéletes. Franciaország egy éve hoppon maradt az ausztrál tengeralattjáró-megrendelésben Amerikával szemben, és lemaradt egy 30-50 milliárd eurós üzletről. Bár az orosz–ukrán konfliktus újra összekovácsolta a feleket, egy hónapja Macron azzal vádolta az Európa problémáira fittyet hányó Amerikát, hogy „agresszív protekcionista gazdaságpolitikát” folytat és a háborúból profitál.
A héten tervezett tárgyalásokon múlik, hogy van-e jövője a két gazdasági nagyhatalom szövetségének.
Ha az amerikai fél nem hajlandó az együttműködésre, és továbbra is elhanyagolja a transzatlanti szövetséget, Amerika és az Európai Unió között kereskedelmi háború robbanhat ki. Ez komoly probléma lenne mindkét oldalon, mivel az ukrajnai konfliktus miatt válságba zuhanó európai gazdaságnak a túlélésért kell küzdenie, míg Amerika nem tudna Kínára, a legnagyobb gazdasági és katonai riválisára fókuszálni.
