Egy évvel azután, hogy a holland Nexperia Holding megvásárolta Nagy-Britannia legnagyobb csipgyártó üzemét, a walesi Newport Wafer Fabet, a londoni hatóságok távozásra szólították fel az új tulajdonost. A lezárt, 75 millió dolláros ügylet visszacsinálásának jogi hátterét az idén januártól élő, a külföldiek befektetési és vállalatfelvásárlási lehetőségeit szabályozó törvény teremti meg, amelyet – úgy tűnik – visszamenőleges hatállyal is alkalmazni lehet a szigetországban.
Fotó: Niklas Halle’n / AFP
A briteknek nem is a Nexperiával, hanem a mögötte álló kínai Wingtech Technologyval van problémája, ezért annulálják nemzetbiztonsági okokra hivatkozva az adásvételt. Az erről szóló, Grant Shapps gazdasági miniszter által aláírt határozatot szerda este tették közzé.
A csipgyártás stratégiai iparágnak számít, amelyben Kína a technológiai lemaradását nyugati cégek és gyártóbázisok felvásárlásával próbálja behozni.
Ez azonban már nem megy egyszerűen, Washington például a Kínába irányuló félvezető-szállítmányokat előzetes engedélyhez köti, a gyártóknak pedig megtiltja a fejlett technológia átadását. Éppenséggel fejlett technológiával a Newport Wafer Fab is rendelkezik, amely egyúttal a brit félvezetőipari klaszter megbecsült résztvevőjeként is kitüntetett figyelmet élvez London részéről.
A britek saját versenyképességüket és csipellátásukat is féltik a kínai tulajdonostól.
De nemcsak tőlük, hanem az amerikaiaktól is, miután megakadályozták – igaz versenyjogi, és nem nemzetbiztonsági érvek sulykolásával – az angol ARM csiptervező és -fejlesztő óriás 66 milliárd dolláros felvásárlását, amelyet még 2020-ban kezdeményezett az Nvidia.
Érdekesség, hogy akkor a brit és a kínai versenyhatóságok közösen léptek fel, kritizálva az Nvidiát megkerülhetetlen globális piaci szereplővé tevő felvásárlási elképzelést. A félvezetőipar eddigi legnagyobb felvásárlási tervétől végül idén februárban lépett vissza az Nvidia, érzékelve, hogy aligha kaphatja meg az engedélyeket.
Az ARM-hez képest a Newport Wafer Fab lényegesen kisebb falat,
amelybe az első harapást már évekkel ezelőtt megtette a Nexpedia, majd a maradék 86 százalékos pakett tavaly júliusi átvételével teljesen lenyelte a céget. A Newport Wafer Fab azóta a kínai társtulajdonos instrukciói alapján a kínai piacra gyártja a szilíciumostyákat, ahol mikrocsipeket maratnak rájuk, majd az alkatrészt többnyire egyszerű szerkezetekben használják fel, elsősorban az autóiparban.
Nem is ezzel van az igazi gond, hanem azzal, hogy a newporti üzem kihasználatlan kapacitásait kifinomultabb, összetett csipek gyártására is át lehet alakítani, ezeket pedig olyan technológiák használják, mint az arcfelismerés, az 5G-s hálózati eszközök vagy az elektromos járművek szenzorai.
A britek az ilyen high-tech termékek gyártását és felügyeletét szeretnék hazai kézben tudni.
A kínai tulajdonosnak ugyan nincsenek kifejezett tervei az összetett csipek gyártására, mert állításuk szerint ahhoz előbb egy életképes üzleti tervet kellene kidolgozniuk, s egy ilyen projekt beruházói oldalról is hatalmas összeget emészt fel. A kínaiak angliai helytartója, a walesi üzemet irányító holland Toni Versluijs felháborodottan reagált a kiebrudalásukat elrendelő határozatra, amely szerinte egyértelmű jelzést küld a piacnak, hogy az Egyesült Királyságban nem lehet üzletet kötni.
Cégét megdöbbentette a döntés,
értetlenül állnak a felvetett nemzetbiztonsági aggályokkal szemben, és fellebbezni fognak
a végzés visszavonása érdekében. Megjegyezték, a hatóságoknak felajánlották, hogy képviselőik közvetlenül ellenőrizhessék az üzem működését, de ezt elvetették.
Elképzelhető, hogy azért, mert az 1982-ben alapított Newport Wafer Fab iránt már több üzleti konzorcium is érdeklődést mutat, köztük a brit Imagination Technologies csiptervező csoport korábbi vezére, Ron Black által gründolt befektetői kör.
A kínai tőke beszivárgása ellen emelt jogi tűzfalról egy cég már korábban lepattant.
Kwasi Kwarteng még iparfejlesztésért felelős államtitkárként augusztusban megvétózta a hongkongi bejegyzésű Super Orange vállalatnak a bristoli elektromos áramköröket tervező és fejlesztő cégre, a Pulsicra tett vételi ajánlatát, mert az szükségtelenül nagy kockázatot jelenthet nemzetstratégiai szempontból.
Fotó: Bloomberg
Az ezredfordulón alapított Pulsic a nagy csipgyártó cégek beszállítójaként vált ismertté. Termékei avatatlan kézbe kerülve katonai célokra és civilek megfigyelésére alkalmas technológiákhoz is felhasználhatók – derül ki az indoklásból.
A brit–kínai kapcsolatok nem élik fénykorukat, London mind Hongkong demokratikus berendezkedésének lerombolása, mind az ujgurok rabszolgasorban tartása és átnevelése ellen tiltakozott Pekingnél. Nem tett jót a kapcsolatoknak, hogy a britek az amerikai érvrendszert magukévá téve 2027-ig korlátozzák a Huawei részvételét az 5G-s távközlési hálózatok kiépítésében, a cég kémgyanús eszközeire mint kockázatra hivatkozva.
Ehhez képest semmiségként fogható fel, hogy képviselői felszólamlásoknak eleget téve a parlament TikTok-csatornáját létrehozása után pár nappal máris töröltették, a kínai videómegosztót üzemeltető ByteDance gyanús háttere miatt.
