Az tagállamai 2025 végéig akár 70 milliárd euróval is növelhetik a katonai költségvetésüket, ám az EU-n kívüli vásárlások és a projektek együttműködésének hiánya miatt a vártnál kevésbé lehet hatékony ez a lépés – figyelmeztet az Európai Védelmi Ügynökség jelentése.
A dokumentum szerint a beruházások tervezése továbbra is elszigetelten történik, a tagállamok nem egyeztetnek egymással, és nem állítanak össze közös stratégiát. A jelentést készítő szakértők megállapítják: ha ezen nem változtatnak az uniós országok, a közösen kitűzött célok elérhetetlenné válnak.
Az ügynökségnél kiemelték, az eddigi kiadások mindössze 18 százalékában működtek együtt a tagállamok, ami rettentően alacsony szám. Ezt azzal indokolták, hogy ha az idő a fontos, és nincs országon belüli megoldás, akkor kész terméket szeretnének „levenni a polcról”, mielőbb.
A jelentés szerint a legtöbben ráadásul a fegyvereket és felszereléseket az Európai Unión kívüli beszállítóktól vásárolják meg, ahelyett, hogy a forrásokat az európai védelmi ipar különböző projektjeibe fektetnék be.
A vásárlásokat felpörgette az ukrajnai háború, ám eközben növeli a kockázatot, hogy EU-n kívüli országoktól függhet a kontinens hadiipara, ez pedig az energia és Oroszország viszonyában egyszer már csúnyán visszaütött.
Németország izraeli rakétavédelmi rendszert vásárolna, Lengyelország Dél-Koreával üzletel, és több tagállam is versenyez az Egyesült Államokban gyártott eszközökért
– mutat rá a jelentés, amely a közös beszerzési szabályok szigorítását és bővítését javasolja. A tagállamok egyébként már találtak egy kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy az EU-s forrásokat felhasználva harmadik országból is engedélyezett legyen a közös vásárlás, ez az ország a legtöbb esetben valószínűleg az Egyesült Államok lenne.
Ömlik a koreai fegyver Európába, de ezt az USA nagyon nem nézi jó szemmelA magas árak és az évekig tartó szállítások miatt az európai államok Dél-Koreától kezdtek el beszerezni új fegyvereket. Lengyelország már le is szerződött egy majdnem hatmilliárd dolláros fegyverbeszerzésre, amely több száz tankot, tarackot és vadászrepülőt tartalmaz. Az Egyesült Államok nem nézi jó szemmel Dél-Korea európai térnyerését, illetve azt állítja, hogy Szöul alaptalanul ígér gyors szállítást, és az eszközeik is alulmúlják minőségben az amerikaiakat. |
A védelmi kiadások a 2008-as gazdasági válságtól kezdve évről évre csökkentek, ám a Krím félsziget orosz megszállását követően ismét többet áldoztak az országok a hadiipar fejlesztésére. Az uniós becslések szerint tavaly összesen 214 milliárd eurót fordítottak erre, ami 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Ennek tükrében nagy lépés lehet, ha Németország betartja az ígéretét, és további százmilliárd eurót költ a hadseregére.
Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is hangsúlyozta, meg kell erősíteni Európa közös biztonság- és védelempolitikáját, és a pazarlás elkerülése érdekében együtt kell működniük a tagállamoknak. Sokatmondó adat, hogy az Euractiv információi szerint az elkötelezettség hiányából adódóan a EU egyik legfontosabb katonai együttműködésének keretében a folyamatban lévő 60 projekt közül legfeljebb a fele tud majd konkrét eredményeket felmutatni 2025-re, és
momentán a gyors reagálású kibervédelmi csapat az egyetlen, amely a terveknek megfelelően munkába áll 2022 végéig…
Magyarország a tervezettnél is hamarabb teljesítheti a NATO-céltAkár a 2024-es vállalás előtt egy évvel is elérheti Magyarország a 2 százalékos GDP-arányos ráfordítási értéket. Az idén minden rekordot megdöntenek a honvédség kiadásai, miután a büdzsében ezermilliárd forintot tervezett be a kormány. Ezzel Magyarország a átlagát is hozza 2022-ben. |
