Tiltakozóakciókat, még sztrájkot is kilátásba helyeztek az Európai Központi Bank (EKB) munkavállalói, miután visszautasították a mélyen az eurozóna inflációja alatti bérajánlatot.
Fotó: Getty Images
A jegybank mindössze 4,07 százalékos fizetésemelést kínált dolgozóinak januártól, ami persze konzisztens a saját álláspontjával, amely megtörné a béremelkedések és az árak növekedése közötti, inflációs spirállal fenyegető kapcsolatot. Az idén év elején még elfogadhatónak tűnt az 1,48 százalékos béremelés, a mostani azonban kiverte a biztosítékot a szakszervezeteknél, hiszen kevesebb mint fele az eurózóna inflációjának – elfogadása súlyos reálbércsökkenést jelentene a dolgozók számára.
Az emberek bizalmatlanok a jelenlegi helyzetben. Az EKB vezetése azt mondja nekünk, hogy elnézést, de elvétettük az inflációs célt, s most ti, munkavállalók fizessétek meg ennek az árát
– mondta Carlos Bowles, a központi bank munkavállalóit képviselő Ipso szakszervezet alelnöke a Financial Timesnak. Hozzátette, hogy a bértárgyalások az év vége felé fejeződnek be, s ha nem lesz megállapodás, januárban tiltakozóakcióba kezdenek.
A szakszervezeti vezető beszámolt arról, hogy pár hete találkoztak Christine Lagarde-dal,
az EKB elnöke világossá tette, hogy nincs helye az alkunak.
Bowles megemlítette, hogy egyszer már volt példa munkabeszüntetésre a központi banknál, a 2009-es nyugdíjreform kapcsán. Most a sztrájk „nem zárható ki”, viszont csak akkor lép életbe, ha eszkalálódik a helyzet.
Bár ritka, de ahogy az előbb említett eset is mutatja, nem elképzelhetetlen, hogy egy központi bank dolgozói sztrájkba lépjenek. A brazil jegybanknál volt rá példa a közelmúltban.
Az EKB-nál furcsa a helyzet, ugyanis nem tartozik egyetlen állam törvénykezése alá sem, így nem vonatkozik rá a tagállamok munkajogi szabályozása.
A munkaszerződések előírnak egy minimális kötelezettséget a dolgozók számára, ezt azonban eseti jelleggel határozza meg a foglalkoztató.
„Alaphangon is meglehetősen kényelmetlen a helyzet” – húzta alá Erik Nielsen, a UniCredit bank vezető közgazdasági tanácsadója. Az EKB két tűz közé került, próbál küzdeni az inflációval, miközben arra is figyelnie kell, hogy ne fordítsa maga ellen a dolgozóit. „Nehéz ezt nem szimbólumként értékelni” – tette hozzá.
A jegybank viszont közölte, hogy éves szinten vizsgálják felül a fizetéseket, s ez a felülvizsgálat előre meghatározott módszertan szerint történik, továbbá tükrözi a hasonló intézmények bérdinamikáját, beleértve a 19 euróövezeti tagállam jegybankját, az Európai Bizottságot, az Európai Beruházási Bankot (EIB), valamint a Nemzetközi Fizetések Bankját (BIS).
