Irán a hét végén megkezdte egy új atomerőmű építését az ország délnyugati részén – közölte az iráni állami televízió. A Karún nevű, 300 megawattos tervezett teljesítményű nukleáris létesítmény építése átszámítva mintegy 776 milliárd forintba kerül, és nyolc évet fog igénybe venni az olajban gazdag Huzesztán tartományban, közel az iraki határhoz.
Az építkezés megnyitási ceremóniáján Mohamed Eszlámi, az iráni atomenergia-hivatal vezetője is részt vett, aki áprilisban jelentette be a nukleáris programja miatt bírált ország új atomerőművének tervét. A helyi állami média november végén közölte, hogy Irán megkezdte az urán 60 százalékos tisztaságú dúsítását a fordói, föld alatti atomlétesítményében.
Irán már máshol is dúsít 60 százalékos tisztaságú uránt, ami jóval a fegyverminőségű anyaghoz szükséges 90 százalékos tisztaság alatt van, de meghaladja a 20 százalékos tisztaságot, amelyet a nagyhatalmakkal kötött 2015-ös megállapodás előtt termelt.
Ez utóbbi egyezség a dúsítást 3,67 százalékban korlátozta.
A 2015. évi atomalkuban Irán vállalta, hogy az ellene elrendelt nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében korlátozza atomprogramját. Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban kiléptette országát a szerződésből, Irán pedig sorra tett bejelentést arról, hogy nem tartja be a szerződésben vállalt kötelezettségeit.
Az ország egyébként is a globális figyelem középpontjába került az elmúlt időszakban. Előbb azzal, hogy brutális büntetést kapott a hidzsáb nélkül versenyző iráni falmászónő, majd azzal, hogy egymás után végezték ki az árulónak ítélt állampolgárokat. Igaz, a tüntetések hatására legalább vasárnap hivatalosan megszüntették az erkölcsrendészetet, amely miatt három hónapja tömegek tiltakoznak,
a konfliktusnak nem megerősített hírek szerint legalább 300 áldozata van.
Az erkölcsrendészet tartóztatott le szeptember 13-án Teheránban egy 22 éves iráni kurd nőt azzal a váddal, hogy nem tartotta tiszteletben az iszlám köztársaság szigorú öltözködési szabályait, amelyek szerint a nőknek nyilvánosan fátylat kell viselniük. Mahsza Amini halálát három nappal később jelentették be. Az aktivisták és a családja szerint meghalt, miután megverték, de a hatóságok a halálát egészségügyi problémákkal hozták összefüggésbe, amit a szülei tagadtak.
Irán a tüntetések nagy részét „zavargásoknak” tekinti, és főleg külföldi erőket vádol azzal, hogy az ország destabilizálása érdekében állnak a mozgalom mögött.
