A tőzsdei közvélemény figyelme hajlamos a Szilícium-völgy ifjú titánjai felé fordulni, persze százmilliárd dolláros vagyonokkal könnyű bekerülni a hírekbe. Az igazán nagy pénzt azonban a Wall Street nagybankjai keresik.
A pénzügyi óriásokra jellemző, hogy minden időben minden lehetőséget kihasználnak. Ha volatilisen száguldoznak a tőzsdeindexek, akkor a kereskedés után járó díjbevételeken kaszálnak. Ha fellendülőben van a gazdasági ciklus, és nagyhalak sorra kebelezik be a kishalakat, akkor a felvásárlási-összeolvadási tevékenységen keresnek. Donald Trump elnöksége idején ráadásul az adózásuk is kedvezően változott.
„Néha az az érzése az embernek, hogy rettenetes mennyiségű pénzt keresnek, valójában azonban nem ez a helyzet. Az elmúlt tíz évben ami rosszat el lehet képzelni, az megtörtént a pénzügyi rendszerben. A bankok ennek ellenére nemcsak hogy túléltek, de még növekedni is képesek voltak”
– mondta a Bloomberg hírügynökségnek Betsy Duke, aki korábban a Federal Reserve-nél töltött be vezető beosztást, majd 2020-ig a Wells Fargo igazgatóságának tagja volt. „Az elmúlt tíz évben ellenük fordult a közvélemény, meg kellett küzdeniük számos geopolitikai válsággal, a pandémiával, a szélsőséges piaci ingadozásokkal, s még így is ezermilliárd dollár profitra tettek szert” – tette hozzá Duke.
A hat legnagyobb bank (Goldman Sachs, Merryll Lynch, Bank of America, Citigroup, JPMorgan Chase, Wells Fargo) a Bloomberg összesítése szerint ebben az időszakban ezermilliárd dollár nyereséget hozott össze. Az időszak elején a JPMorgan hírnevét éppen a London Whale botrány tépázta meg, 800 millió dollár büntetést kellett fizetnie. Mára kapitalizációja alapján a legnagyobb amerikai bankká vált. A Wells Fargo profitja 20 milliárd dollár volt, s hiába szaladt bele különböző botrányokba, jövőre ismét elérheti ezt a nyereségszintet.
A nagybankok története együtt járt a gigabírságok történetével. A Bank of America 2014-ben 16,7 milliárd dollárt volt kénytelen fizetni gyanús jelzálogpiaci ügyletei miatt, ami jóval meghaladta a JPMorgan 13 milliárd dollárját. A Wells Fargo dolgozói a célok teljesítési kényszere miatt több millió új bankszámlát nyitottak az ügyfeleknek – nem zavarta őket, hogy azok nem is kérték ezt. A Goldman Sachs Malajziában szaladt bele egy jókora, többmilliárdos csalásba, egyik felső vezetőjét le is ültették miatta.
A botrányok ellenére azonban a politikai hátszél többnyire segített. A legkirívóbb példája ennek az volt, amikor Donald Trump – aki kampánykörútján még válogatott szavakkal kelt ki a nagybankok ellen – a vállalati adókat felülvizsgáló bizottságba két korábbi Goldman Sachs-alkalmazottat is belültetett.
Így nem csoda, ha a vállalati nyereségadó korábbi 35 százalék körüli adókulcsa 2018-ra majdnem 15 százalékponttal mérséklődött.
Ennek következtében a 2017-ben még csupán 70 milliárd profitot kimutató pénzintézetek nyeresége 2018-ban már 120 milliárd dollárra emelkedett, az évek óta 10 ezermilliárd dollár körüli eszközértékük egyenesen kilőtt.
A pénzintézetek persze magukon is igyekeztek spórolni. A hat nagy személyi kiadásai az évtized elején 148 milliárd dollár körül alakultak, majd jelentősen csökkentek, viszont 2019-re már 154 milliárdra ugrottak fel megint, annak ellenére, hogy foglalkoztatottaik száma csökkent.
