A Krím félsziget és Szevasztopol 2014. március 16-án népszavazást tartott, amelyen a krími lakosság 96,7 százaléka és a szevasztopoli szavazók 95,6 százaléka voksolt amellett, hogy a terület elszakadjon Ukrajnától és csatlakozzon Oroszországhoz. A referendumot Oroszországon kívül szinte senki nem ismerte el legitim népszavazásként.
Szergej Nariskin, az orosz külügyi hírszerzés vezetője kedden kijelentette, hogy a Krím visszatérése Ukrajnához lehetetlen forgatókönyv – írta meg a TASZSZ orosz hírügynökség.
Nariskin azt követően szólalt meg a témában, hogy Kijev nemrég bejelentette, hogy a Krím visszaszerzése is a célja között szerepel. Hétfőn az orosz légierő arról számolt be, hogy egy ukrán drónt lőttek le Szevasztopolnál.
A Krími Köztársaság lakosainak többsége orosz nemzetiségű. A Kreml álláspontja szerint a terület lakosai elutasították a 2014. februári ukrajnai eseményeket (az oroszbarát elnök, Viktor Janukovics leváltását a hatalomból, amit Moszkva azóta is puccsnak nevez) és a hatóságok legitimitásának elismerését.
Emiatt a Krím és Szevasztopol 2014. március 11-én elfogadta függetlenségi nyilatkozatát, majd március 16-án népszavazást tartottak, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig március 18-án aláírta az újraegyesítési szerződéseket. A dokumentumokat március 21-én ratifikálta az orosz parlament.
A Krím félsziget stratégiailag fontos földnyúlvány, az orosz fekete-tengeri flotta központja is Szevasztopolban található.
A győzelem érdekében hajlandó elviselni a nehézségeket az ukrán lakosságEgy felmérés arra kereste a válaszokat, hogy mennyire viseli meg Ukrajna lakosságát a háború. Az ukránok többsége kitart, pénzügyek terén azonban pesszimisták. |
