Megint nem emeltek kamatot a lengyelek, vége lehet a szigorításnak
A lengyel monetáris politikai tanács januári ülésén úgy döntött, továbbra sem emeli 6,75 százalékos irányadó kamatát. Már a negyedik egymást követő alkalommal szüneteltetik a szigorítást, és ez tulajdonképp úgy értelmezhető, hogy véget is ért – kommentálta a döntést jegyzetében az ING.
Az alapkamatot az infláció emelkedése ellenére is szinten tartják. A drágulás éves rátája elemzők szerint februárban akár a 20 százalékot is elérheti, ám a tanács jelezte, hogy továbbra is a lazább monetáris környezetet részesíti előnyben, mivel a romló gazdasági feltételek akadályozzák a növekedést.
A jegybank úgy értékelte, hogy a hitelfelvételi költségek jelenlegi szintje elég feszes ahhoz, hogy megakadályozza a fogyasztói árak emelkedését, amit a többletkereslet okozna. A gyenge külgazdasági feltételek és a globális monetáris szigorítás mellett azonban az inflációnak lassulnia kell, mielőtt a kamatot csökkenteni lehet.
Bár a harmadik negyedévben a lengyel gazdaság enyhén erősödött, a negyedikben újra lelassult, főként az ukrajnai orosz invázió következtében fellépő energiaellátási sokkok miatt. Bár a kedvező időjárási körülmények és a magas üzemanyagkészletek jelentősen csökkentik az európai energiaválság intenzitását, a 2022-ben bevezetett „inflációellenes pajzs” miatt az energiaárak erőteljes csökkenésére kicsi az esély Lengyelországban.
Véleményünk szerint 2023-ban nem lesznek meg a lengyelországi kamatcsökkentés feltételei
– írták az ING elemzői.
A jegybank azt is kijelentette, hogy kész beavatkozni a devizapiacon, ha szükségesnek ítéli.
A zloty veheti át a régiós pofonzsák szerepét a forinttólAz eddig olvasható talán legalaposabb elemzéssel álltak elő az ING közgazdászai arról, mi okozta a közép-európai devizák teljesítményében tapasztalt hatalmas eltéréseket a pandémia megérkezése óta. Figyelj jobban a helyi tényezőkre, jövőre pedig elsősorban is a zlotyra – javasolják. |
