Az Iszlám Állam gazdasági hadviseléssel igyekszik legyőzni a tálibokat Afganisztánban

Az Iszlám Állam afganisztáni csoportja megpróbálja aláásni a tálibok és kevés külföldi partnere közötti gazdasági, politikai kapcsolatokat – derül ki az ENSZ jelentéséből.

Tavaly terrortámadásokat hajtottak végre az orosz és a pakisztáni nagykövetségek ellen, decemberben pedig több külföldi állampolgár is megsérült, amikor egy kínai kötődésű kabuli szállodát támadtak meg. Az értékelés szerint az Iszlám Állam a kínai, az indiai és az iráni nagykövetségeket veszi célba, de a török és a katari diplomáciai képviseletek sincsenek biztonságban – írja a Bloomberg.

A jelentés szerint az Iszlám Államnak hatezer harcosa van, és Afganisztán három, Pakisztánnal határos tartománya – Kunar, Nangahar és Nurisztán – a bázisa. Főleg kézi- és könnyűfegyvereik vannak. A fenyegetés erősen visszaveti a tálibokat, akik igyekeznek kitörni az nemzetközi elszigeteltségből, és új gazdasági kapcsolatokat keresnek, hogy talpra állítsák a nyersanyagokban gazdag ország romokban heverő gazdaságát.

Tavaly augusztusban Nooruddin Azizi afgán kereskedelmi és ipari miniszter Oroszországba látogatott, ahol a lehetséges együttműködésről tárgyaltak. Nem sokkal rá, szeptemberben Kabul bejelentette, hogy megállapodást kötöttek az eurázsiai országgal: Moszkva kedvezményes áron egy-egy millió tonna benzint és gázolajat, félmillió tonna cseppfolyósított kőolajat és kétmillió tonna búzát szállít Afganisztánba.

A tálib kormányt Moszkva nem ismeri el hivatalosan, ám a kabuli nagykövetségét nem zárta be, sőt, az orosz fővárosban áprilisban átadták az afgán nagykövetséget, az iszlamista rezsim egyik diplomatáját akkreditálták is. Az új afgán vezetés 2022 júniusában Iránnal is szerződést kötött 350 ezer tonnányi kőolajtermék vásárlásáról, hogy csökkenthessék az üzemanyag árát és a hiányát. Az ország ezenkívül kereskedik még Üzbegisztánnal és Türkmenisztánnal is, valamint az Öböl menti országok is nyitottak voltak.

A legnagyobb és legfontosabb partner Kína lehet. Afganisztán ugyanis gazdag ásványkincsekben, ezek értéket ezermilliárd dollárra becsülik, de elhangzott már 3 ezermilliárdos számítás is. Egyebek között olaj, arany, vas, réz, ritkaföldémek és lítium is található az országban, ám az utóbbi négy évtized konfliktusai miatt ezeket nem vagy alig lehetett kiaknázni.

Január elején Hádzsi Búruddin Azizi ügyvezető kereskedelmi miniszter azt nyilatkozta az amerikai sajtónak, hogy a tálibok gazdaságilag önellátóvá szeretnék tenni Afganisztánt, valamint fejleszteni akarják a külkereskedelmet, és várják a befektetőket is. Hozzátette: zajlanak a tárgyalások kínai ipari parkok létesítésétől, valamint hőerőművek építéséről orosz és iráni részvétellel. Január elsején bejelentették, hogy a kínai Capeic vállalat Afganisztán három északi tartományában, az Amu-darja medencéjében fog olajmezőket feltárni. 

Bár a kiaknázatlan nyersanyagok iránt Moszkva, Teherán és Peking is érdeklődik, vannak buktatók: például hiányzik a nagyszabású kitermeléshez szükséges infrastruktúra, az utak, a vasúti hálózat és a megfelelő áramellátás. Tovább nehezítik a kitermelést az ország domborzati viszonyai és a tengeri kijárat hiánya, valamint a rossz közbiztonság is. 

Miért harcolnak egymással a tálibok és az Iszlám Állam fegyveresei?

A tálibok az iszlám törvényeken alapuló, de független Afganisztánért harcoltak, addig az Iszlám Állam egy az egész világra kiterjedő iszlám kalifátust akar létrehozni, amelybe nem fér bele egy önálló afgán állam létezése. A két szervezet kölcsönösen hitetlennek tartja egymást, a tálibok szerint az Iszlám Állam túlságosan erőszakos, míg az síitákat tűzzel-vassal üldöző Iszlám Államot az is zavarja, hogy a tálibok toleránsabbak a síiták iránt.

A két csoport már évek óta háborúban áll egymással, az amerikai megszállás évei alatt is gyakran összecsaptak. A harc a tálibok hatalomátvétele után sem állt le, a Szíriában és Irakban vereséget szenvedett Iszlám Állam Afganisztánban próbálkozik, és többtucatnyi merényletet is elkövetett az elmúlt másfél évben: mecsetek, iskolák és hivatalok mellett az utóbbi időben nagykövetségeket is célba vett.