Kitart az orosz gazdaság, de nehéz lesz a talpra állás

Egy éve, az ukrajnai háború kirobbanása után még az orosz szakértők is arra számítottak, hogy a gazdaság 2022-ben legalább 10 százalékkal zsugorodik majd, nagyobb mértékben, mint a Szovjetunió összeomlása, illetve az 1998-as pénzügyi válság után. Ehhez képest a statisztikai hivatal, a Roszsztat első becslése szerint a visszaesés sokkal kisebb, mindössze 2,1 százalékos volt.

„Az orosz gazdaság és kormányzati rendszer sokkal erősebbnek bizonyult, mint ahogyan azt a Nyugat feltételezte. Nem jöttek be a számításaik” – gúnyolódott Vlagyimir Putyin elnök politikai, katonai és üzleti vezetők előtt mondott e heti beszédében.
A magas energiaárak egyelőre valóban segítettek túlélni a nyugati szankciókat, a tőkeellenőrzésnek köszönhetően a rubel hétéves csúcsra erősödött, az import bezuhanása miatt pedig rekordra ugrott a folyó fizetési mérleg többlete. Az Elvira Nabiullina által vezetett központi bank annak ellenére stabilan tartotta a kormányrudat, hogy elvesztette a hozzáférést a mintegy 300 milliárd dollár értékű nemzetközi tartalékokhoz – emlékeztetett elemzésében a Reuters.
Elemzők ennek ellenére úgy látják, hogy Moszkva jelentős esélyt veszített az ukrajnai invázióval, hiszen a megkezdése előtt a kormány 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált 2022-re. 

– hangsúlyozta Grigorij Zsirnov, a My Investments Telegram csatorna elemzője. Szerinte az orosz gazdaság 2025-ig nem tér vissza a 2021-es szintre, „és a GDP-nek azt a szintjét, amelyet a tavalyi válság nélkül el lehetett volna érni, aligha fogják megközelíteni a következő tíz évben”.

Moszkva új piacokat talál Ázsiában az olaj- és gázexport számára, ami létfontosságú a gazdaság szempontjából, és úgynevezett szürkeimporttal biztosítja a fogyasztási javak ellátását is. Az elnök beszédében felszólította a gazdasági elitet, hogy odahaza fektesse be a pénzét, hogy fenntartható növekedést érjenek el, és önfenntartóvá tegyék a gazdaságot.

A növekvő kiadások és a visszaeső bevételek 25 milliárd dolláros költségvetési hiányt eredményeztek januárban, miközben a folyó fizetési mérleg többlete 50 százalékot meghaladó mértékben csökkent az egy évvel korábbihoz képest. 
Bár a pénzügyminiszter megígérte, hogy a deficitet nem engedik elszabadulni, az ország kénytelen a tartalékokhoz nyúlni, ami korlátozza a jövőbeni kiadási kapacitásokat, és növeli az inflációs kockázatot. Ez utóbbira figyelmeztetett a jegybank is, amely az orosz gazdaság állapotát illetően pesszimistább Putyinnál. Ezért valószínűbb, hogy további alapkamat-emelésekre kényszerülnek a jelenlegi 7,5 százalékról, ahelyett, hogy csökkentenének.

Egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy elérik a tervezett bevételeket az olaj- és gázexportból, mivel csökkennek az árak. A költségvetési tervek teljesítéséhez az eredeti összeg dupláját kell kivonni a nemzeti vagyonalapból, ez az út azonban „a pénzügyi stabilitás fokozatos eróziójához és a lakosság reálbérének további csökkenéséhez vezet” – figyelmeztetett Oleg Vjugin közgazdász. A rendelkezésre álló reáljövedelem 1 százalékkal esett tavaly, ami arra késztette az oroszokat, hogy költekezés helyett spóroljanak, a kiskereskedelmi forgalom emiatt 6 százalékkal zuhant.
Alekszandra Prokopenko független elemző, a jegybank korábbi tanácsadója szerint az oroszok erősebb megtakarítási hajlandósága a gazdasági bizonytalanság jele. Emlékeztetett azonban, hogy 

„Az biztos, hogy a kép nem fekete-fehér. Putyin büszke lehet az Oroszország-erődre, amelyet a pénzügyi vezetés kiépített a számára. De ennek nagyon nagy ára volt” – fogalmazott.