Az orosz gazdaság a várakozásoknál ellenállóbbnak bizonyult a nyugati szankciókkal szemben, ami részben a háború kitörését követő, jelentős orosz exportcikkekre vonatkozó árrobbanás eredménye lehet, ám valószínűleg szerepet játszott az orosz költségvetés lazábbra engedése is a belső kereslet élénkítése érdekében.
A háború kirobbanását követően Adam Tooze vetette fel, hogy a szankciók hatásával szemben az orosz gazdaság monetáris és fiskális élénkítéssel veheti fel a versenyt, sőt a gazdaságtörténész azt sem tartotta kizártnak, hogy Moszkva a modern monetáris elmélet (MMT) alapján kezd jelentős állami költekezésbe.
A háború kitörésének évfordulójához közeledve azt látjuk, hogy a kezdeti szankciós sokkra válaszul 20 százalékra felemelt alapkamat helyett az orosz vezetés gyorsan más megoldásokat keresett a rubel védelme érdekében, ami sikeresnek is bizonyult, megteremtve a monetáris lazítás lehetőségét.
Miközben világszerte emelkedésnek indultak a kamatok, az orosz jegybank már áprilistól megkezdte a kamatszint csökkentését,
amely mára a háború kezdetét megelőző 9,5 százalékos érték alatt van, jelenleg 7,5 százalékon áll.
A gazdasági vezetés némiképp szakított az országot jellemző szigorú költségvetési fegyelemmel, amit a költségvetési hiány újbóli megjelenése is mutat. A költségvetés jelentős mértékű támogatásokat adott a hadiözvegyek vagy a mobilizált katonák és családjaik számára, amit segített az orosz exportcikkek – a kőolaj és a földgáz – magas ára is, amely
az ősz kezdetéig ellensúlyozta azt a hatást, hogy az Ural típusú olajat Moszkva kénytelen volt kedvezményes áron piacra dobni.
Ugyanakkor a gazdasági vezetés konzervativizmusára – és valószínűleg a hitelpiacok korlátozott elérhetőségére – utal, hogy a költségvetés hiánya így is csak a 2,3 százalékát tette ki. Az orosz költségvetés 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésekor ennél nagyobb, 4 százalékos hiánnyal zárt, ám a lezárásokkal küzdő világgazdaság idején a kőolaj- és földgázbevételek is jóval alacsonyabbak voltak, szemben a tavalyi év első felét jellemző csúcsokkal.
Mindenesetre azt talán nem túlzás kijelenteni, hogy tavaly a szokásosnál lazább fiskális és monetáris politika jellemezte az orosz gazdaságot, ami tompította a nyugati lépések hatását. Az olaj- és gázbevételek apadásával azonban kérdéses, hogy ez a politika mennyire lesz fenntartható a továbbiakban, még akkor is, ha a tavalyi 2,3 százalékos költségvetési hiány nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsonynak számít. A közelgő szigorításra utal, hogy pénteken az orosz jegybank az alapkamat szinten tartása mellett lehetséges idei kamatemelést helyezett kilátásba.