Most aztán igazán nem finnyáskodhatnak a brit munkaadók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÓriási munkaerőhiányt okozott az Egyesült Királyságban a világjárványt követő korai nyugdíjazási hullám. A Lordok Háza gazdasági bizottsága szerint a nem dolgozó vagy munkát kereső emberek, azaz a gazdaságilag inaktívak száma 565 ezer fővel nőtt a világjárvány kezdete óta. A kormány pedig 630 ezerre becsüli azok számát, akik 2019 óta otthagyták a munkát.
Fotó: The Washington Post via Getty Images
A munkaerőpiac szűkösségéhez a nyugdíjazás, a megnövekedett betegállomány, a migrációban bekövetkezett változások és az Egyesült Királyság népességének elöregedése mind hozzájárultak.
A gazdaság számos ágazata akut munkaerőhiánytól szenved. Ugyanakkor a munkaképes korúak mintegy negyedének – körülbelül 10 millió embernek – nincs munkája. Közülük több mint egymillió 50 és 64 év közötti, és a korai nyugdíjazását élvezi.
A foglalkoztatási adatok még mindig nem érték el a világjárvány kezdete előtti szintet, részben azért, mert az 50 év feletti szakmunkások tömege korengedményes nyugdíjba ment.
A brit kormány decemberben bejelentette, hogy a gazdaság fellendítéséhez a nyugdíjas, középkorú munkavállalókat visszacsábítaná a munkába, ami nagyban hozzájárulna a recesszióból való kilábaláshoz. A tervek szerint az 50 év felettieknek lakossági tájékoztató kampányt indítanak tavasszal.
A kormány azonban hiába ösztönözné a középkorúak és a nyugdíjasok munkavállalását, a cégek inkább a fiatalabb munkaerőt foglalkoztatják.
A vállalatok sokkal kevésbé nyitottak az idősebb munkavállalók felvételére, mint a fiatalabbakéra – derült ki a Chartered Management Institute (CMI) elnevezésű, menedzsmenttel foglalkozó szakmai intézmény október végi kutatásából.
A CMI szerint ahhoz, hogy az idősebb munkavállalók visszatérjenek a munkaerőpiacra, a munkáltatóknak is változtatniuk kell a felvétellel kapcsolatos hozzáállásukon. Jeremy Hunt pénzügyminiszter pedig arra figyelmeztette őket, hogy a munkaerőhiány a növekedésük gátja lehet.
A szervezet több mint ezer, a brit verseny- és közszférában dolgozó vállalati vezetőt kérdezett meg.
Mindössze 42 százalékuk volt nagymértékben nyitott az 50 és 64 év közötti munkavállalók felvételére. A 65 évnél idősebbeket pedig már csak 18 százalékuk vette volna állományba.
A kutatás megállapította, hogy a legtöbb munkáltató a fiatalabb korosztályba tartozó munkavállalók felvételére nyitott, a vezetők 74 százaléka 18 és 34 év közötti új munkatársakat látott volna szívesen. A megkérdezettek 64 százaléka pedig még a 34 és a 49 év közötti korosztályra is nyitott volt.
A munkaadók súlyos munkaerőhiányra panaszkodnak, miközben vonakodnak az idősebb munkavállalók felvételétől. Ez kulturális és vezetői hiányosságokat jelez, cégnagyságtól függetlenül
– mondta Ann Francke, a CMI vezérigazgatója a BBC-nek. Hozzátette, hogy az idősebbeket képzéssel és rugalmas munkalehetőségekkel vissza lehetne csábítani.
Hacsak a toborzók nem vizsgálják felül a hozzáállásukat, az idősebb munkavállalók kirekesztve maradnak, pedig pont manapság van rájuk a legnagyobb szükség – mondta Francke.
A témában megszólalt Shevaun Haviland, a Brit Kereskedelmi Kamarák főigazgatója is, aki szerint
a munkaerőhiány megoldásának ugyanúgy szerves része az 50 év felettiek foglalkoztatása, mint a fiatalabbak gyermekek mellőli visszacsábítása.
A munkaerőpiacról tartós betegség miatt is sokan kiestek. A betegek a nem dolgozók 28 százalékát tették ki június–augusztusban, szemben a járvány kezdetén mért 15 százalékkal, ráadásul egyre többen vannak a fiatalabb korosztályból.
