Hszi Csin-ping kínai elnök a hatalomra kerülése óta eltelt évtizedben egy sor olyan intézkedést vezetett be, amivel elődje kapitalistaorientált politikáját fokozatosan visszaépítette. Méghozzá azért, hogy a kapitalista jelleg megtartása mellett könnyedén érvényt szerezzen az állami céloknak a gazdaságban is.
Fotó: Emmanuel Wong / Getty Images
Nem a méret a lényeg
Az állami részesedés mértéke nem mutatja hitelesen a befolyásszerzés valódi nagyságát.
Már egyszázalékos tulajdoni arány is elég ahhoz, hogy az állam befolyást szerezzen üzleti döntésekre, igazgatótanácsi tagot, sőt, vezérigazgatót nevezzen ki nagyvállalatok élére. Az ilyen kicsi, de erős befolyást jelentő részesedést a köznyelvben aranyrészvénynek, a hivatalos nyelvezetben pedig különleges vezetői részvénynek nevezik.
Hszi Csin-ping a magáncégekben szerzett kis állami részesedés lehetőségére először 2013-ban figyelt fel. Akkor az volt az elképzelése, hogy az állam a cégek többségi tulajdonjogát magánbefektetőknek adja át, ám az ellenőrzés bizonyos szintjét megtartja. A 2012-es hatalomra kerülése óta viszont változtatott a politikáján. Az első néhány évben bátorította a vállalatokat a terjeszkedésre, ám a növekedésük és az erősödésük láttán egyre óvatosabb lett, és elkezdte megnyirbálni a jogköreiket.
Hszi politikájának lényege most már az, hogy a kormány hosszú távon is a magánszektoron tarthassa a kezét. Persze ösztönzi a vállalatokat, de a kapitalista túlkapásokat nem engedi, vagy ha már megtörténtek, azokat visszanyesi.
Az elmúlt két évben egyre több cég ad részvényeket az államnak terjeszkedési engedélyekért cserébe. Hszi fokozatosan gyengítette a vállalkozókat, miközben erősítette azok politikai lojalitását. Az állam gyakorlatilag minden jelentős technológiai ágazatot befolyása alá vett. Szakértők szerint a jövőben a szabályozás és az állami beavatkozás növekedése várható.
Az aranyrészvények hasznos eszközei annak, hogy jelentős részesedés nélkül összehangolják a technológiai vállalatokat a pártcélokkal. A kis kormányzati tulajdoni arány jelentős hatalmat biztosít a vállalkozások felett.
Az állami vezetés immár hozzáfér a magánvállalatok adataihoz, valamint kiterjesztette befolyását a vállalatok irányítására és döntéshozatalára. Tavaly a Sanghajban és Sencsenben jegyzett cégek több mint harmada módosította az alapszabályát, hogy formalizálja a pártbizottságok szerepét a szervezeten belül.
A finom befolyás egyik eredménye, hogy a pártállam és a magánszektor közötti határvonal elmosódik, és a külföld felé immár a magánvállalatoknak kell bizonyítaniuk, hogy nem az állam ügynökei.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter februárban egészen odáig ment a kapcsolatok ábrázolásában, hogy Kínában valójában nincs különbség a magánvállalatok és az állam között.
Az ilyen kormányzati befolyást több szinten is használják. A kínai kibertér-szabályozó hatóság egyik alapja 2021 áprilisában szerzett 1 százalékos részesedést a ByteDance-t tulajdonló egyik cégben. Ennek eredményeképpen a hatóság nevezte ki a jelenlegi ByteDance-igazgatót, aki az adatbiztonságot és az algoritmusok irányítását felügyelő iroda egyik tisztviselője is. Bennfentesek szerint ezzel akarták elérni, hogy a kormány meg tudja akadályozni a TikTok videómegosztó alkalmazás algoritmusának idegen kezekbe kerülését.
Ezenkívül Peking átalakította a vegyes tulajdonosi koncepciót: amíg ez az ezredfordulón azt jelentette, hogy ösztönzik a magántőkét az állami vállalatokba fektetésre, addig manapság inkább azt, hogy a nagy állami társaság felvásárol egy kisebb magánvállalatot. Azok a vegyes tulajdonú cégek, amelyekben az államnak 20 és 80 százalék közötti a részesedése, a tőzsdén jegyzett vállalatok teljes kapitalizációjának mintegy negyedét teszik ki, állítja egy kínai szakértő – írja a The Wall Street Journal az elemzésében.
A Covid miatti korlátozásokkal a kínai gazdaság lelassult, ennek kezelésére enyhítik a nagy technológiai vállalatokkal szembeni szigorításokat. Az év elejétől gazdasági fellendülés vette kezdetét, pár napja pedig bejelentették, hogy 2023-ra 5 százalékos gazdaságnövekedést várnak.
Februárban az éves szintű kínai 1 százalékra csökkent az előző havi 2,1-ről, ami elmaradt az 1,9 százalékos piaci előrejelzéstől. Az elmúlt 12 hónapban ez a legalacsonyabb érték. Az élelmiszer-infláció 9 hónapja a legalacsonyabb szintre, 2,6 százalékra esett, főképp a sertéshús drágulásának lassulása miatt. A nem élelmiszer-infláció pedig 0,6 százalékra mérséklődött. Ezek januárban még 6,2, illetve 1,2 százalékos növekedést mutattak.
Kitálalt Kínáról a befektetési guru, blokkolják a pénzét a sanghaji HSBC-ben„Mindenki legyen nagyon óvatos, aki Kínában akar befektetni, Peking egyre őrültebb taktikával próbálja kontrollálni a kontinensnyi ország gazdasági életét” – figyelmeztetett a Fox Business online műsorában Mark Mobius milliárdos befektető a minap. |
