Újabb világcsúcsot döntöttek meg a kínaiak, 26 emeletes sértésüzemet ugyanis még senki sem épített – számolt be a brit The Guardian. A tervek szerint a 4 milliárd jüanból (209,08 milliárd forint) elkészült ecsoui (Ezhou) farmon évente 1,2 millió disznót dolgoznak majd fel, hogy kielégítsék a folyamatosan növekvő fogyasztói igényeket. Kínában a sertéshús a legnépszerűbb állati fehérjeforrás, minden évben annyit esznek belőle, mint a világ többi országában összesen.
A két épületből álló komplexum hasznos területe 800 ezer négyzetméter, egy időben 650 ezer állat fér el benne. A felhőkarcolónak is beillő „malachotel” tavaly októberben 3700 kocával kezdte meg a működését. A táplálás 30 ezer automatizált etetőponton történik, a műveletet a vezérlőből egy gombbal indítják el.
Az eredetileg cementgyártásra szakosodott cég vezetői elmondták, hogy az állattartás során keletkezett mellékterméket biogáz előállítására használják fel, amely az elektromos áramot és a meleg vizet biztosítja majd. A munkásoknak különböző vizsgálatokon és teszteken kell átesniük, mielőtt beléphetnek az üzem területére, amelyet a hírek szerint hetente csupán egyszer hagyhatnak el…
Mindezekre azért van szükség, mert az afrikai sertéspestis (ASP) következtében néhány éve százmillió állat pusztult el a világ legnépesebb országában.
Kínában a disznóhús kilónkénti ára 4,21 és 4,28 amerikai dollár (1512–1537 forint) között mozog.
Szakértők eközben aggodalmukat fejezték ki az ilyen „sertéshotelekkel” kapcsolatban, mivel a fertőzések, betegségek szinte azonnal letarolhatják az egész állományt.
Tavaly a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) 110,7 millió tonnára prognosztizálta a globális sertéshústermelést, amelyből Kína 51,8 millió tonnával vette ki a részét. Egyes előrejelzések viszont arról szólnak, hogy a következő évtizedben 10 millió tonnával többet fognak termelni a kelet-ázsiaiak, emiatt már most sokan üzleti potenciált látnak benne.
Sok múlik KínánAz elmúlt évben nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában fogyasztáscsökkenést tapasztaltak sertéshúsból. Ez egyrészt az árnövekedésre adott válaszreakció, másrészt viszont a Nyugat-Európában nagyon erős, az állattenyésztés egészével, illetve az állati eredetű termékek fogyasztásával szemben fennálló társadalmi nyomás hatása. Megoldás az lehetne, ha Kína is nagyobb mennyiséget importálna, de ennek a jelei egyelőre nem mutatkoznak. A magyar fogyasztók mindenesetre nem sok jóra számíthatnak a disznóhús idei árát illetően, mivel a sertéshizlalás 2022-ben veszteséges volt itthon. |
