Ambiciózus növekedési célokat tűz ki várhatóan a kínai gazdaság elé a kormány a hét végén: előzetes várakozások szerint az elvárás a legalább 5 százalékos bővülése, de a 6 százalék megjelölése sem elképzelhetetlen annak érdekében, hogy fellendítsék a befektetéseket, erősítsék a fogyasztói bizalmat, és megalapozzák a koronavírus-járvány utáni talpra állást.

CHINA-SHANDONG-JINAN-RAILWAY-TRANSPORTATION (CN)
A kínai termékek iránti csökkenő globális kereslet megtörheti a növekedést.
Fotó: AFP

A Reuters forrásai közül négyen 6 százalékos növekedési cél kitűzését várják, hárman 5-5,5 százalékosat, de a jóslatukhoz egyikük sem adta a nevét.

Az alacsonyabb célszámot az indokolná, hogy az ingatlanszektor még mindig gyengélkedik, a külkereskedelem pedig valószínűleg lehúzza az idén a gazdaságot az egyik forrás szerint.

A számok azonban mindenképpen erősödő optimizmusra utalnak novemberhez képest, amikor a kormánytanácsadók mérsékeltebb, 4,5–5,5 százalék közötti növekedési cél kitűzését javasolták. Igaz, azóta jelentős fordulat történt, decemberben Peking váratlanul lemondott a járványkezelést három évig meghatározó szigorú zéró tolerancia politikájától, lehetővé téve a világ második legnagyobb gazdaságának gyors nyitását.
Az utóbbi időben nyilvánosságra hozott adatok szerint a talpra állás gyorsabb a vártnál. Az idei növekedést eddig elsősorban a fogyasztás és a szolgáltatás hajtja, de a feldolgozóipari aktivitás is több mint egy évtizede a leggyorsabb ütemben bővült februárban, messze meghaladva az elemzői várakozásokat. 

Iris Pang, az ING Kínával foglalkozó vezető közgazdásza szerint az e héten nyilvánosságra hozott adatok alapján minden ok megvan arra, hogy a növekedési célt 5,5–6 százalék között szabják meg.

A célszámot vasárnap, a kínai parlament ülésének kezdetén hozzák nyilvánosságra, és a kormány várhatóan újabb ösztönző intézkedéseket is bejelent az gyengeségének és a kínai árucikkek iránti globális kereslet gyengülésének ellensúlyozására. 

A növekedési ütem gyorsítására Peking valószínűleg a GDP 3 százalékára emeli az éves költségvetési hiányt,

és mintegy négyezermilliárd jüan értékben bocsát ki különleges kötvényeket a beruházási kiadások támogatására a források szerint. (Egy jüan 51 forint.)
A kínai gazdaság tavaly mindössze 3 százalékkal nőtt éves összehasonlításban, és közgazdászok egy része szerint a túl magas cél kitűzése kontraproduktív lehet, a politikusoknak inkább a strukturális reformokra kellene összepontosítaniuk, hogy biztosítsák a fenntartható növekedést.
Az ilyen túlzott elvárások ugyanis a múltban költséges infrastrukturális beruházásokra kényszerítették a helyi kormányzatokat, ami jelentős mértékben hozzájárult a GDP majdnem 300 százalékát elérő adósságállomány felhalmozásához.
Jü Jong-ting, a kínai jegybank korábbi tanácsadója szerint azonban 

az idei növekedés meghaladja majd a 6 százalékot, ami azonban a tavalyi alacsony bázis miatt nem számottevő.

Ő úgy véli, hogy a 6 százaléknál magasabb cél kitűzése segítene „a morál fellendítésében és Kína gazdasági növekedési potenciáljának ösztönzésében”.

Spring festival vibes in Beijing shopping mall
Az idén egyelőre a fogyasztás pörgeti a gazdaságot.
Fotó: AFP

A külföldi bankok és intézmények előrejelzései valamivel visszafogottabbak, átlagosan 5,21 százalékos gazdasági növekedést várnak az idén a CNBC öszesítése szerint. Az Oxford Economics a legpesszimistább 4,5 százalékos prognózisával. 

„Az újranyitással érkezett friss lökés miatt a hatóságok talán nem látják szükségesnek, hogy olyan sokat tegyenek, vagy a korábbi enyhítési ciklusokhoz hasonló masszív ösztönző csomagot vezessenek be, különösen egy olyan év után, amikor a költségvetés már egyébként is erősen feszített volt” – figyelmeztetett jegyzetében Louise Loo, a cég vezető közgazdásza.