Kína amerikai államkötvényekből felalmozott állománya 14 éves mélypontra, 859,4 milliárd dollárra esett januárban. Ez 174,4 milliárd dollárral kevesebb az előző év azonos hónapjához képest, míg tavaly decemberhez képest 7,7 milliárd dolláros zsugorodás – derül ki az amerikai pénzügyminisztérium adataiból. A háborút megelőző években Oroszország is meredeken csökkentette kitettségét az amerikaiaknak.
Ez 2009 májusa óta a legalacsonyabb érték.
A csökkenés több okkal is magyarázható: a távol-keleti ország célja portfóliójának diverzifikálása, valamint az amerikai dollártól való függőség csökkentése, amihez kapcsolódik a lehetséges szankciók elleni védekezés is. Peking eltökélt abban is, hogy előmozdítsa a jüan szélesebb körű nemzetközi használatát.
Az elmúlt években egyre feszültebbé váltak a kínai–amerikai kapcsolatok, Washington gazdasági és technológiai háborút indított Peking ellen, valamint egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború, orosz–ukrán háború, szankciók Oroszország ellen) vitázik egymással a két nagyhatalom. Néhány hete kémléggömbök miatt akadtak nézeteltérések, újabban a koronavírus eredete fokozta a feszültséget.
A jelenség az Egyesült Államok pénzügyi politikájával kapcsolatos kínai nyugtalanság jeleként is értelmezhető. A Fed kamatemelési ciklusa alatt a befektetők valószínűleg csökkentik amerikaikötvény-állományukat, más országok központi bankjai szintén eladhatnak amerikai állampapírokat, hogy támogassák helyi fizetőeszközeiket, így a távol-keleti óriás lépése is illeszkedik a sorba.
Igaz, nem mindenki gondolja így: Kínával ellentétben Japán állománya az amerikai államkötvényekből decemberhez képest 28,1 milliárd dollárral, 1104,4 milliárd dollárra nőtt januárban. Ugyanakkor ez 195,5 milliárdos visszaesés az előző év azonos hónapjához képest. A 10 legnagyobb, amerikai államkötvényekbe fektető ország közül januárban négy (Kína, Belgium, Luxemburg, Írország) csökkentette, hat (Japán, Egyesült Királyság, Svájc, Kajmán-szigetek, Kanada, Tajvan) pedig növelte állományát decemberhez képest.
Kína éveken át az Egyesült Államok állampapírjainak egyik legnagyobb külföldi tulajdonosa volt, azonban Japán 2019-ben átvette a vezetést, míg az Egyesült Királyság stabilan őrzi harmadik helyét. Peking továbbra is fontos szereplőnek számít a globális kötvénypiacon, de a geopolitikai feszültségek miatt kénytelen diverzifikálni portfólióját.
Európa jobban függ Kínától, mint az oroszoktól és az araboktól valahaAz nem akarja az orosz függőséget kínaival felváltani, ezért hamarosan nyilvánosságra hozza a stratégiáját arról, hogyan biztosítsa lítiumból, ritkaföldfémekből és egyéb kulcsfontosságú ásványanyagokból az ellátását. Nem lesz könnyű menet, akkora Peking előnye, viszont a lítium nélkülözhetetlen az átálláshoz a fosszilis energiahordozókról a zöldenergiára. |
