A koronavírus-járvány hatására globálisan egyre nagyobb figyelem fordult a gyógyszeriparra, és az új gyógymódok, gyógyszerek kifejlesztésére. Az államok és a cégek a korábbinál nagyobb összegeket sem sajnálnak gyógyszerkutatásokra fordítani. Azonban nem minden a pénz, más kihívásokkal is meg kell küzdenie az iparágnak. Az egyik ilyen szűk keresztmetszet a majomhiány.
Fotó: Getty Images
A gyógyszerkutatás során ugyanis kísérletekre van szükség, és nem lehet a kezdeti fázisban lévő, bizonytalan hatású gyógyszereket azonnal embereken kipróbálni, így a tesztekhez más alanyokat kell választaniuk a kutatóknak. Ezek gyakran egerek, patkányok, vagy – főemlősként, az emberhez való nagyfokú hasonlóság miatt – majmok.
Ráadásul a tudományos és orvosi kísérletekben használt majmok folyamatos hiánya tovább fog súlyosbodni, mivel egy állítólagos kambodzsai főemlőscsempész hálózat ellen szövetségi nyomozás indult, amely, úgy tűnik, elhúzódhat – számolt be a The Washington Post.
Az iparágban működő cégek többsége korlátozásokra, késedelmekre és magasabb árakra figyelmeztet, mindezek szerintük a gyógyszerkísérletek lassulását okozhatják.
A főemlősök a kísérletek végső fázisában kerülnek bevetésre, amikor is gyógyszerek és vakcinák tesztelésére használják őket, mielőtt sor kerülne az embereken való tesztelésre. Ezenkívül az öregedő agy és a fertőző betegségek alapvető kérdéseinek vizsgálatában is nagy segítséget nyújtanak.
Bár az Amerikai Egyesült Államokban működő, országosan finanszírozott főemlőskutató központok hazai kolóniákat tartanak fenn az orvosbiológiai kutatásokhoz, de évente mégis csaknem 30 ezer majmot importál az ország, hogy kielégítsék a keresletet.
Az elmúlt években az amerikai kutatások legnagyobb majomimportőrévé Kambodzsa vált, miután Kína a világjárvány idején leállította a főemlősök exportját.
Az importált majmoknak különböző nemzetközi és amerikai szabályozási követelményeknek kell megfelelniük. A kambodzsai majmokkal kapcsolatos vizsgálat középpontjában az áll, hogy az engedélyek szerint fogságban tenyésztették-e őket.
Novemberben nyolc ember, köztük két kambodzsai kormánytisztviselő ellen emeltek vádat amiatt, mert állítólag veszélyeztetett, vadon élő hosszúfarkú makákókat fogtak be nemzeti parkokból és egyéb védett területekről, és engedélyeket hamisítottak, mivel a tenyésztőlétesítményekben majomhiány alakult ki. Amíg zajlik a nyomozás, addig a Kambodzsából származó főemlősimportot felfüggesztették.
Ez a döntés azonban súlyos fennakadásokat okoz az Egyesült Államok laboratóriumai számára, mivel a majomellátás már így is problémás volt. A National Institutes of Health tanulmánya már öt évvel ezelőtt megjósolta, hogy a főemlősök iránti jövőbeli kereslet meghaladja a kínálatot – pedig akkor még nem számolhattak a koronavírus-járvánnyal sem. A pandémia miatt erősen megugrott a kereslet a kísérleti emlősökre, így a majmokra is. Többek között a Covid-vakcinák teszteléséhez is szükség volt rájuk. Ekkor vált fontosabbá a kambodzsai piac.
A tengerentúlon az orvosbiológiai kutatások több fontos területén is használnak majmokat.
Az államilag finanszírozott Nemzeti Majomkutató Központok hálózatában megközelítőleg 20 ezer majom él.
Ezek olyan önfenntartó tenyésztelepek, amelyek elsősorban kutatások számára biztosítanak állatokat.
Emellett mintegy 30 ezer majom érkezik importból is évente Amerikába. Ennek 60 százaléka Kambodzsából származik, emiatt nagy érvágás a tudomány számára az ellátási csatorna ideiglenes felfüggesztése.
James C. Foster, a főemlősök importálásával is foglalkozó Charles River Labs vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzet egy mélyreható iparági probléma, mert emiatt sok gyógyszer nem fog tudni a preklinikai fázisokon átesni.
Február 22-én, amikor a kambodzsai importot felfüggesztették, a Charles River árfolyama egy nap alatt 10 százalékot zuhant.
Az Evercore befektetési bank elemzőinek becslései szerint a kínálat drasztikus csökkenése azt eredményezi majd, hogy
a Charles River idén fejenként 33 ezer dollárra emeli a majmok árát a tavalyi 22 ezer dollárról. Érdekes adalék, hogy 2019-ben még csupán 2500 dollárba kerültek.
Az ügy kirobbanása természetesen az állatvédőknél is kiverte a biztosítékot. Ők még szélesebb körű vizsgálatot követelnek a Charles River és ügyfelei ellen. Szerintük ugyanis szó sincs majomhiányról, ennek elterjesztése csak az állatokért most elérhető árat srófolta feljebb, amely már elég csábító összeg ahhoz, hogy vadon élő majmok elfogására ösztönözze az embereket.
A Charles River közleményében azzal védekezett, hogy a cég elkötelezett amellett, hogy működése világszerte megfeleljen a törvényeknek és a szabályozásoknak, emellett kulcsfontosságú, hogy együttműködjön a kormánnyal a kambodzsai beszerzésekkel kapcsolatos problémák megoldása érdekében.
Forradalmasítaná a gyógyszeripart a fiatal startupsztárA koronavírus-járvány következtében megnőtt a gyógyszeripari kutatások jelentősége, azonban az iparág továbbra is nehezen meghódítható az új belépők számára. Az egyik legsikeresebb startupbefektető ezen próbálna változtatni. |
Azonban nem a Charles River az egyetlen vállalat, amelyet az igazságügyi minisztérium vizsgálat alá vont. 2021 júniusában két céget, amelyek később az Inotiv leányvállalatai lettek, beidéztek a főemlősök importjával kapcsolatban. Most megint célkeresztbe került az Inotiv, miután fő beszállítóként novemberben büntetőeljárás alá vonták az állatok Kambodzsából történő illegális behozatalának vádjával.
Az Inotiv 2022-ben 240 millió dollárt, azaz bevételeinek negyedét a kambodzsai majmok eladásából érte el. A vádak bejelentése utáni napokban a részvényárfolyama megfeleződött.
A cég azóta újraindította az importot, megszakítva az együttműködést több beszállítójával.
A jelenlegi helyzet a szakemberek szerint azért is nehéz, mert a főemlősökkel végzett orvosbiológiai kutatások esetében elengedhetetlen a hosszú távú tervezés, hiszen ezt az erőforrást nem lehet egyik pillanatról a másikra, hirtelen megnövelni olyan krízishelyzetekben, mint például egy világjárvány. Figyelembe kell venni az olyan tényezőket is, mint az, hogy például a tudományos kutatásokban használt egyik legfontosabb állat, a hosszúfarkú makákó ősszel szezonálisan szaporodik, és tavasszal szül. A kísérletekhez érett állatokra van leggyakrabban szükség, ugyanakkor a populáció fenntartására is figyelni kell, amihez egészséges nőstények kellenek. A makákó tenyésztése hosszú távú a most meghozott döntésnek öt év múlva lesz hatása.
Rövid távon a kambodzsai beszállítókkal történtek miatti fennakadások egyelőre nem tűnnek rendkívülinek, az iparágnak már többször kellett új állatforrásokat találnia.
Jon Miller, az Evercore elemzője úgy véli, hogy minden bizonnyal néhány évbe fog telni, amíg a hiányt teljes egészében pótolni tudják. Attól azonban szerinte egyelőre nem kell tartani, hogy emiatt a probléma miatt hirtelen leállna az új gyógyszerek kifejlesztése.
